Gróf Tisza István Összes Munkái 3.

261
a közügynek szolgálhasson. Erre elmondtam neki, hogy gondoltunk
római megbízatására s csak az tartott vissza, hogy az országgyűlés
ülésezése alatt nagy feltűnést keltene s a célt veszélyeztetné a
dolog.
Úgy hatott reá, mintha hájjal kenték volna.
Azután a legszorosabb diszkréció kikötése mellett nagyjából
tájékoztattam az olasz kérdés felől, amelyet különben ő meg-
lehetősen ismert, alighanem német forrásból. Ő is azt óhajtja, hogy
hozzunk meg minden lehető áldozatot a békés megoldás érdekében.
Remélem nem jártam el intencióid ellen. Igazán azt hiszem,
hogy vele lehet és indokolt külügyi dolgokban bizalmasan beszélni.
Másik közlendőm kalandos és nem egészen komoly termé-
szetű. Egy jó hírnevű budapesti nőorvos, dr. Temesváry Rezső,
aki jó barátja Fejér miniszteri tanácsosnak, tudatta velem, hogy
Bossi germai egyetemi tanár, volt szocialista képviselő, Sonnino
barátja hívja őt ki, mert fontos közlendői volnának. Biztatásomra
kiment Bossihoz Genuába, vele Sonnino hívására Rómába ment,
ahol Bossival együtt elment Sonninohoz. Ez utóbbi azonban csak
Bossit fogadta, s ennek azt a nekem szóló üzenetet adta át, ámít
nyomban e látogatás után papírra tettek s nekem a visszakérőleg
mellékelt magyar szövegben adtak át.
Inkább kuriózum gyanánt küldöm ezt neked; hiszen első-
sorban azt sem tudhatom, mit tett Bossi hozzá s mi jön valóban
Sonninotól, de azért mindenképen furcsa, s ha csak századrésze
való, Sonninot furcsán jellemzi a dolog.
Temesvárynak azt mondtam, írja meg, miszerint mi magyarok
is nagyon szeretjük az olaszokat s kívánjuk, hogy együtt csinál-
hassunk politikát. Ennek egyedüli módja a jó baráti viszony Olasz-
ország és a monarchia között, amelynek politikájára Magyar-
ország döntő befolyást gyakorol. – Kérésére, fogadnám-e Bossit?
azt feleltem, hogy igen szívesen!
Most kíváncsi vagyok, lesz-e folytatása a dolognak?
Szívből üdvözöl
igaz barátod Tisza.
Az 1043. számú levél mellékletei.
I. Németeknek adott alternatíva.
Mit Allem, was in Berlin besprochen wurde, fühle ich mich
ganz im Einklänge und bedauere nur, dass es nicht gelang die