„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

ilyen tevékenység — hasonlóan a munkanélküliséghez — elégedetlenné tesz,könnyen felébreszti a legalacsonyabb ösztönöket, és fogékonnyá tesz minden forradalmitörekvésre a családban és az államban.A mai munkaviszonyok között sajnos számtalan ember van ráutalva arra,hogy gyárban és irodában ilyen pusztán gépies munkát végezzen. Csakkevesen vannak, akik hivatásukat és foglalkozásukat szabadon választhatjákmeg. Csak a szent tud úrrá lenni azokon a veszélyeken, melyek a munkafolyamatmechanizálásával járnak. „Szentek”, mondja jogosan a Rembrandt-német,„fontosabbak, mint g´ózgépek. Gépekre szükség van, de alelkeknek kell uralkodniuk rajtuk.”Itt nemcsak a vallásos elit, hanem egyáltalán a népnevelés egyik legfontosabbproblémája van el´óttünk.Ha nem sikerül a munkának visszaadnunk az igazi értelmét, általa azemberben alkotó és ajándékozó er´óket éleszteni és kibontakoztatni, mégakkor is, ha az adott munka ehhez az els´ó pillantásra nem is t´únik alkalmasnak,az összes többi reformtörekvés aligha fogja elérni a célját. Nemtudjuk a gazdaságot visszafordítani a középkorba. Úgy kell vennünk a maigazdasági viszonyokat, amilyenek, és legalább kicsiben meg kell kísérelnünk,hogy a nem kielégít´ó munka kemény sziklájából az élet, a szeretetés az öröm tiszta, üde vizét fakasszuk.Ennek sokféle útja-módja van. Elméletileg ezeket könny´ú felfogni, degyakorlatilag komoly akarást és az er´óteljesen áldozatos élet iránti érzéketigényli a tartós alkalmazásuk.Így be lehet illeszteni a gépies munkát gondolatban és élményszer´úena közjó keretébe. A dolgozó tudatosíthatja magában, hogy az ´ó részmunkájanélkül az állam és az emberi társadalom nem tud se befelé, se kifelégyümölcsöz´óen fejl´ódni, vagy, hogy a pénzzel, melyre keze munkájávaltesz szert, családját jobban ki tudja bontakoztatni, esetleg gyermekeinekjobb nevelést és képzést tud adni. A munka mindkét esetben alkotó módonválik hatékonnyá egy közösség számára, és kétségkívül képes arra, hogy adolgozóban magában felélessze az alkotó er´óket, és kialakítsa benne azt atudatot, hogy ´ó nem csak egy szám, nem csupán személyes önérték nélküliáru, hanem ellenkez´óleg, jelenthet valamit mások számára. Hasonló esetekben,ha a körülmények és képességek azt megengedik, a léleköl´ó munkátössze lehet kapcsolni egyéb kedvenc foglalatosságokkal.„Ha hosszasan kell krumplit hámoznom — mondja egyszer egy háztartási alkalmazott—, mindig egy vidám dallal kísérem a munkámat. Szívesen énekelek,egész nap elénekelnék és zenélnék. Így van akkor is, amikor takarítok és fölmosok.101