„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

Nem szívesen csinálom. De egy vidám dallal, aminek ritmusában dolgozom, hamarkész az egész takarítás, én pedig vidám, elégedett és boldog maradok. Mindig ígycsinálom. Ütemesen kavarom a káposztát és ütemre dörzsölöm a mosni valót. Közbenegyik dalt a másik után dúdolom és énekelem.”Nincs mindenki abban a szerencsés helyzetben, hogy hasonló módonsegítsen magán, mert nincs hozzá tehetsége vagy alkalma. ´Ók megkísérelhetikezt a szabadidejükben pótolni, esetleg apostolkodással, szeretetszolgálattalvagy tanulmányokkal. Sportoljanak módjával vagy járjanaktanfolyamokra. Mindenesetre szüksége van az embernek arra, hogy nemesmódon alkosson és ajándékozzon, különben elzüllik. A természete túl er´ósenkiált pótkielégülések után.Egy lány például nappal nyolc órán át és még tovább is varrja szigorú darabbérbena gomblyukak százait anélkül, hogy bármi dolga is lenne az egész ruhadarabbal.Munka után otthon a virágait ápolja, vagy kisebb testvéreivel foglalkozik.Hasznosítja magát a lelkipásztori munkában vagy a szegények gondozásában. Ezígy van jól. Ily módon pótolja a megfogható alkotó és ajándékozó tevékenységet,mely kenyérkeres´ó munkájából hiányzik.Dolgozó asszonyaink és lányaink egészsége érdekében jó volna, ha otthon,a gyerekszobában vagy a kertben rendszeresen keresnének serkent´ómunkát. Ott megtanulják, hogy a munkába újra lelket leheljenek, és tudatossáválhat bennük, hogy értékesek és mások számára jelentenek valamit.Aki a nevelésben vagy a lelkipásztorkodásban olyan emberek közötttevékenykedhet, akik szenvedélyeik, különösen az érzékiség áldozatai lettek,sose mulassza el, hogy azok foglalkozásbeli munkája után érdekl´ódjön.Ha az ember teremt´ó és magát ajándékozó képessége nem tud a helyessíkon érvényesülni, akkor az nem ritkán válik alacsonyabb szintenpusztító orkánná. Ezekben az esetekben se mulasszuk el soha, hogy vagy— ha ez lehetséges — kielégít´ó és felszabadító munkát szerezzünk neki,vagy legalább rávezessük arra, hogy lélekkel hassa át az egyik vagy másikemlített módon a munkáját.Tudok egy fiatal, munkanélküli házasemberr´ól, aki nagyon szenvedett erkölcsiproblémái miatt. A szokásos természetes és természetfölötti eszközök a legjobbszándék mellett sem segítettek. Egy tapasztalt lelkipásztor azt tanácsolta neki, csináljonotthon egyszer´ú dolgokból játékokat a gyerekeinek. Megfogadta a tanácsot.Er´ós bels´ó felszabadultság lett a következménye. Ilyen jó hatással volt egész életéreez az új elfoglaltsága, amit alkotó és önmagát ajándékozó tevékenységnek éltmeg.102