„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

la Istennek”. Ha fontos feladat vár rájuk vagy szenvedés éri ´óket, akkor ajkukmindjárt egy megadó „Isten nevében”-t vagy „ahogy Isten akarjá”-t formál. Ebbengyerekek is lehetnek néha tanítómestereink.A vonatban, az ablaknál ült egy apa hároméves leánykájával. Este volt. A következ´ópárbeszéd alakult ki köztük:„Apa, ott fönn, az az ég?”„Igen.”„Ott lakik a Jézuska?”„Igen.”„Lát most bennünket itt az ablaknál?”„Igen, lát bennünket.”„Apa, akkor integess pá-pá-t a Jézuskának!”„Ha te is integetsz, akkor ketten integetünk a Jézuskának.”Így kellett az apának akarva-akaratlan, talán életében el´óször, integetnie a Jóistennek.Milyen gyakran megszívlelhetnénk ezt a gyermeki prédikációt, amikor meglátunka távolban egy templomtornyot, vagy amikor a csillagos eget szemléljük! Ezegy út lenne az Istenhez való tartós és egyúttal lelkes köt´ódéshez, ahogy azt a hétköznapokszentje gyakorolja.II. szakaszAHOL AZ ISTENHEZ VALÓ KÖT ´ÓDÉS FORRÁSAIVANNAK1. fejezet: A Szentháromság Isten köt´ódése az emberhez1. Isten szeretetér´ól általában1. Don Bosco, a múlt század nagy olasz nevel´óje írta egyszer egy levélbenlelki fiainak: „Az én pedagógiám a szeretet gyermeke.” Ezért szívesenis adta a tanácsot: „Ha azt akarod, hogy engedelmeskedjenek neked,gondoskodj arról, hogy szeressenek... Azt akarjátok, hogy szeressenekbenneteket? Jó, akkor szeretnetek kell. De ez magában még nem elég.Még egy lépést kell tennetek: Nemcsak az kell, hogy szeressétek a tanít-23