„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

vigasztalja. Azt mondta neki: „Tudod, Atya, mindig mondtad, hogy az Istent szeret´óknekminden a javukra válik. Vigasztalódj, hisz azért ´ó szeret téged!”Mindent a Gondvisel´ó szeret´ó keze irányít. Ha öröm ér bennünket, akkoraz a mennyei atya üdvözlete, hálás gyermekekként köszönünk nekivissza. Ha keresztet vagy szenvedést küld, úgy fogjuk fel, hogy állítja számunkraa váltót. Most is, s´ót éppen most akar jót nekünk, mert ezzel jelezniakarja: Állj, irányt kell változtatnod, ezen a vágányon a vesztedberohansz!A szeretetteljes isteni gondviselésbe vetett rendíthetetlen hitük általtudnak a szentélet´ú emberek gyakran olyan nyugodtak és munkabírók lenniminden élethelyzetben. Számukra minden jól történik, mert soha semmise történik Isten akarata ellenére.Borgia Szent Ferenc szokta mondani, miután megtette a magáét: „Mindigjól prédikálok”, akkor is, amikor nem jól ment, mert hisz mindig úgyprédikált, ahogy az az isteni Gondvisel´ó tervében volt.Isten tehát szeret engem, naponta és óránként kimutatja irántam szeretetét.Teremt, fenntart és kormányoz, szeretetb´ól. Szeretet a hétköznapokéletszentségének a forrásvidéke. Szeretetével Isten mindig közel van azemberekhez és a dolgokhoz. Isten közelebb van hozzánk, mint a leveg´ó amadárhoz, mint a víz a halhoz. „Benne élünk, mozgunk és vagyunk” —mondja Szent Pál (ApCsel 17,28).A hétköznapok szentjét áthatja Isten közelsége. Finom érzékszerve vanIsten tulajdonságai iránt, különösképpen az iránt, hogy Isten mindenütt jelenvan. Ez a gondolat teszi a szenteket annyira tiszteletteljessé.Ez a gondolat ösztönözte Pallotti Vincét is arra, hogy térdet hajtson, amikorbelépett egy szobába — és nem látta senki —, vagy hogy Róma utcáin járván zuhogóes´óben a kezében tartsa a kalapját. „Hagyjuk — szokta mondani, ha felhívtáka figyelmét az es´óre —, hiszen velünk van a Jóisten.” Szívesen vágta a kenyerétapró kockákra, hogy minden darabka emlékeztesse Isten szeretetére és jelenlétére.Ez a tisztelet ösztönözte Assisi Szent Ferencet is, hogy ne lépjen rá a csordogálóvízre, vagy ne riasszon föl egy állatot. Hiszen ezek mind tanúságot tettek teremt´ójük,kormányzójuk és fenntartójuk szeretetér´ól.3. Az istengyermekségHa Istenhez való köt´ódésünk forrását keresve mélyebbre akarunk ásni,az emberhez való természetfölötti köt´ódéshez, illetve azokhoz a természetfölöttijavakhoz jutunk, melyekkel Isten szeretetb´ól megajándékoz minket.28