„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

tökéletes áldozatkészség lelkületével lépett a világba. És ez a lelkület éltés m´úködött benne egészen a kereszthaláláig. Szembesülve a megfeszítettÜdvözít´óvel, értelmesen senki se zárhatja ki magát Krisztus követéséb´ól,legyen az illet´ó szegény vagy gazdag, el´ókel´ó vagy alacsonysorsú, tanultvagy tanulatlan, hatalmas vagy gyámoltalan. Minden más áldozat, függetlenülattól, ki hozza azt és milyen súlyos áldozatról van szó, semmi JézusKrisztus áldozatához képest, aki értünk, b´únösökért, odaadta magát a keresztfán.”6Mindazt, amit az Üdvözít´ó elviselt, szeretetb´ól vette magára. Szeretetb´ólviselte úgy a lelki, mint a testi szenvedést.Mit tettek a becsületével! Júdás eladta harminc ezüstért, ami akkor egytehén ára volt. Nem mélységes meggyalázás-e ez? S aztán ahogy Pilátusbánt vele! Egy Barabás mögé helyezi. Heródes bohócruhába öltözteti. Végülpedig nyújtják neki a megvetett keresztet, melyet mint a legutolsó gonosztev´ónekkell felcipelnie a hegyre, s amely kemény halotti ágya lesz.És mindezt irántunk, emberek iránt való szeretetb´ól tette, hogy uralomvágyunkértelégtételt adjon, és az Atya jóindulatát ismét felénk fordítsa.Mégsem lettünk mindmáig se mentesek a rendetlen uralomvágytól. Túlságosanragaszkodunk még az irántunk való tisztelethez és a tekintélyünkhöz,és túl keveset gyakoroljuk a megvetés iránti szeretetet, pedig erre kellene,hogy indítson bennünket az igazi viszontszeretet a maga egyesít´ó éshasonlóvá tev´ó erejével. Ezért van, hogy mihelyt a megalázásnak vagymell´ózésnek akárcsak árnyéka is érint bennünket, már imádkozni és aludniis alig tudunk. Akit a Krisztus iránti igaz szeretet hatott át, az, ha érzéseivelvissza is h´óköl, amikor megalázzák vagy rágalmazzák, akaratával egyer´óteljes igent mond rá, és nem hagyja magát megingatni a mindennapimunkák és kötelességek teljesítésében, mert magától értet´ód´ó számára: veleis úgy bánhatnak, ahogy az Üdvözít´óvel tették. De csak kevesen jutnakel oda, hogy necsak az igenjüket mondják ki, hanem szeressék és keressékis a megvetést. Az ilyenek magukról a kevésbé jót mondják, míg másoknála jót hangsúlyozzák. Örülnek, ha silánynak és hibásnak nézik, és annakmegfelel´óen kezelik ´óket.A hétköznapok szentje mindig a szeretetnek erre a magas fokára törekszik.Mérhetetlenül nagynak kellett lennie az Üdvözít´ó lelki kínjának, mertolyan világosan látta maga el´ótt a b´ún gonoszságát és az emberek iszonyúhálátlanságát, és tudta, hogy sokak számára hiábavaló lesz a szenvedése.6 Lucas: Vinzenz Pallotti, Limburg a.d.Lahn. 314.o.43