„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

tam ragaszkodásomat hozzá. Eddig két beosztottam volt, most három van. Ígymegtapasztaltam, hogy mit jelent jó elöljárónak lenni. Ha már ilyen kevés emberelégedettségét is nehéz elérni, milyen nehéz ez egy egész századnál.”Tudjuk a világháború egy másik szentélet´ú katonájáról, a jezsuita atyaW.Doyle-ról, hogy ´ó a lemondás iránti szeretetében még tovább ment,egészen az önkínzásig. Ha mi azt, amire ´ót Isten kegyelme indította, ésamit nemes, magasra lángoló Istenszeretetb´ól tett, nem is utánozhatjuk,mert hiányzik hozzá a kegyelem és a szeretet, mégis ösztönözve kellenemagunkat éreznünk általa, hogy az Isten által a számunkra kijelölt útonh´úségesen, bátran és következetesen végigmenjünk. A következ´ó elveketfogalmazta meg magának:„Sose tedd, amit szívesen tennél; tagadj meg magadtól minden érzéki örömöt;tagadj meg magadtól minden szórakozást; azért tegyél valamit, mert az nehéz;mindenben agere contra.”Ezért elhatározza, hogy „minden kigondolható módon keresztre feszíti magát,hogy lehet´óleg soha ne legyen fájdalom és kellemetlenség nélkül; sohasem kísérlimeg, hogy elkerülje a szenvedést, pl. h´óséget, hideget, kellemetlen embereket; hakét dolog között választ, a kényelmetlenebbet választja; nem mulaszt el alkalmataz önmegtagadásra; folyton felteszi magának a kérdést: Milyen más áldozatot hozhatokmég?”Végül kinyilvánítja: „Annyi fájdalmat kell magamnak okoznom, amennyit csaklehet, ezért több testi vezeklést kell végeznem. Ezeket igyekeznem kell akkor isfolytatni, ha beteg vagyok. Ha fáradt és kimerült vagyok, ne keressek felüdülést éspihenést, ahogy szoktam... Mert a szüntelen munka annyira fáradságos, arra kelltörekednem, hogy egy pillanatra se legyek tétlen. Egyszóval, mivel Jézus életébenminden pillanat fájdalom- és szenvedésteli volt, ezért folyton folyvást arra kell törekednem,hogy életemet az övéhez tegyem hasonlóvá.”Egyébként sok szentr´ól tudjuk, hogy hasonlóképpen gondolkodott éscselekedett. Alacoque Szent Margit a következ´ót fogadta meg:„Más vigaszt, örömet vagy kielégülést ne keressek s ne szerezzek magamnakmint azt, hogy nincs ilyen az életemben... Más könnyebbségre nem akarok szerttenni, mint arra, amely fel´ól a szükség elhiteti velem, hogy nem nélkülözhetem.”Nem szabad hagynunk, hogy a szentek e kemény, majdhogynem embertelenülhangzó szavai elriasszanak bennünket. Aki tudja, hogy önmegtagadásszeretet nélkül és szeretet önmegtagadás nélkül nem létezhet, annakfülébe cseng mindenütt, ahol az agere contrával élnek, az idetartozómásik szó is: de mindezt szeretetb´ól, és a kegyelem segítségével!63