„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

Ezek a balesetek szegénységbe sodornak, és nagyon zavarba hoznak ugyan téged,ez igaz. Csakhogy boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa! Jóbszenvedését és türelmét kell szem el´ótt tartanod, és ezt a nagy férfit a trágyadombonszemlélned. Türelmes volt, s lám, Isten végül az evilági javak kétszeresét, atúlvilágiaknak pedig a százszorosát adta neki vissza.A keresztre feszített Jézus Krisztus gyermeke vagy. Csoda, hogy részesít a keresztjében?’Most elhallgatok — mondja Dávid —, többé ki nem nyitom számat,mert te akartad így!’ (Zsolt 39,10) Ó, mennyi kellemetlenségen keresztül kell azörök boldogság felé mennünk! Te csak minél nagyobb bizalommal légy az Úriránt, ajánld Neki minden tervedet, Rá irányítsd egész gondolkodásodat, akkormajd gondoskodni fog rólad, és mindig kegyes lesz hozzád.”Különösképpen óvatos és alázatosan tartózkodó a hétköznapok szentje,ha arról van szó, hogy esetleg direkt kérjen magának új szenvedést. Ezértaz okos és óvatos szent egyháztanítóhoz, Bellarminhoz tartja magát, aki azangliai és japán keresztényüldözés idején felhívta saját rendtársai figyelmétarra, hogy milyen sok keresztény lesz gyenge; fel kellene készülni avértanúság kegyelmére például éhezéssel, szomjazással és a szemrehányásokcsendes elviselésével. Csak miután elég sok próbát állt ki valaki, és agyóntatója sem tartja bels´ó indíttatásait veszélyes önámításnak, hanem Istenakaratának ismeri el, akkor gondol a hétköznapok szentje arra, hogytovábblépjen ezen a téren.Ha pedig Isten maga küld neki szenvedést, akkor nem szalad jajveszékelveaz egyik ajtótól a másikig. Vallásos gondolkodásának és törekvésénekkövetkezetessége arra készteti, hogy szívb´ól hálát adjon. Jótettekre hálaa felelet. S minél nagyobbak a jótettek, annál nagyobb a hála. Ahétköznapok szentje a keresztet és a szenvedést élete legnagyobb jótéteményeinektekinti. Tudja, hogy Isten ezzel — mint ahogy a lelki élet tanítóimondják — biztosan eléri célját, hogy az ember megtisztuljon és megszentel´ódjön,ha csendben elviseli a szenvedést. És azért, hogy Istenszándékát meg ne hiúsítsa, kellemetlenségekre válaszul a legszívesebbengondosan ügyel arra, hogy hálás legyen.Kantalici Szent Félix minden esetben, amikor megsértették, Deo gratiastszokott mondani. Ezért lett ’Deo gratias-testvér’ a beceneve. Ha valaki kigúnyoltaés tettleg bántalmazta, megjegyezte: „Adja Isten, hogy szent legyen bel´óled!” —Morus Tamás egyszer azt a hírt kapta feleségét´ól, hogy házának egy része és azösszes magtára, tele terménnyel, az egyik szomszéd gondatlansága következtébenlángok martaléka lett. Erre azt válaszolta: „Sok boldogságot kívánok Neked, szeretettAlojziám! Hallom, hogy magtáraink és néhány szomszédé is, a tartalék terménnyelegyütt a t´úz martalékává váltak. Bizony szomorú, hogy ennyi termény elpusztult.Mivel azonban Istennek így tetszett, nemcsak türelmesen, hanem162