„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

János irányt mutat neki ebben a figyelmeztetésével: „Ne szeressétek a világot,sem azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs megbenne az Atya szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága,a szem kívánsága és az élet kevélysége” (1Jn 2,15-16).Ez azonban még nem elég neki. Tisztán természeti és természetes szeretetetsem t´úr meg a szívében: akár szül´ókr´ól, testvérekr´ól, rokonokrólvagy elöljárókról, beosztottakról vagy lelki értelemben vett testvérekr´ól islegyen szó. Azáltal, hogy sokat imádkozik az igazi önismeretért, világosanlátja a sokrét´ú önzés egészen finom megnyilatkozásait is. Önzésnek érzi,ha a jócselekedetek gyakorlásánál nem annyira Istent és az istenit keresi,hanem inkább saját természetes kielégülését, ha esetleges vezet´ó beosztásávalvisszaél, és el´óször saját magáról gondoskodik és beosztottjai érdekételhanyagolja, vagy ha — akármilyen beosztásban is — saját el´ónyétkeresi felebarátja hátrányára.A mindennapi életben b´óven van erre alkalom, különösen a közösségiéletben. Keresheti valaki a jobb szobát, a jobb helyet, a jobb szerszámot,és átengedheti a többieknek a rosszabbat. Ide tartozik az is, ha megterhelünkmásokat kevésbé szép szokásainkkal, ha nem tartunk rendet és tisztaságot.Túl kényelmesek vagyunk ahhoz, hogy mindezekben a dolgokbandönt´ó változást eszközöljünk, és hagyjuk, hogy a többiek szenvedjenekemiatt.A hétköznapok szentje abban igyekszik egész nagynak lenni, hogy amegfelel´ó módon éljen ezekkel az apró alkalmakkal. Azért, hogy hamarúrrá legyen önz´ó hangulatain, szorgalmasan gyakorolja az agere contrát:szíves örömest elviseli az embertársak csipkel´ódését, és keresi olyanokkalaz érintkezést, akik nem rokonszenvesek neki vagy megsértették.Mindez azonban általában nem vezet célra. Istennek magának kell beavatkozniaés csalódásokat küldenie. Különben nem éri el a lélek az önzetlenségnekazt a fokát, amelyre szüksége van, hogy egészen Istenheztartozhasson.2. fejezet: A természetes szeretetr´ólA természetes szeretetet könny´ú megkülönböztetni a természetit´ól is ésa természetfölöttit´ól is. A tisztán természeti szeretet mint a szív homályosvágyakozásának fellobbanása nyilatkozik meg. A természetes szeretet valódierény. A homályos vágyat és ösztönt világos felismerés alapján szi-203