„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

IV. szakaszAMIR ´ÓL AZ ISTENHEZ VALÓ KÖT ´ÓDÉSFELISMERHET ´Ó1. fejezet: A b´únhöz való viszonyulásunkA szeretet el´óször is szellemi természet´ú, olyan valami, ami mélyen aszív bensejében izzik. Viszont tettekre is indít. Azt teszi, ami a szeretettszemélynek örömet okoz, és kerüli azt, ami annak nem tetszik.Figyeljünk meg egyszer egy gyereket, aki szívb´ól, bens´óségesen szeretianyját. Milyen lelkiismeretesen vigyáz, nehogy megszegje anyja parancsaités utasításait! Mennyire szeretné kiolvasni szeméb´ól legkisebb óhajátis! Így tesz a hétköznapok szentje!1. Mélyen utálja a b´únt. Ez az utálat nem csak akaratából fakad, hanemgyakran a szívéb´ól is. Ez megmutatkozik még a kis vagy a félig önkéntesb´únöknél is. Minél bens´óségesebben köt´ódik az ember Istenhez, annálérezhet´óbb ez az utálat. Ahogy a természetben vannak állatok, melyekmegérzik és megszimatolják a földrengés közeledtét, a hétköznapok szentjeis megérzi mindazt, aminek köze van a b´únhöz, és menekül t´óle, mint alegnagyobb bajtól. Ha egyszer mégis hibázik, akkor olyan nagy a szégyene,olyan mély a bánata, hogy szeretete azáltal újból és még er´ósebbenfellángol. A szentek nem azért váltak szentté, mert sohasem estek el, hanemazért, mert minden esés után alázatos bizalommal rögtön újra fölkeltek.Minden esetben növekedett szeretetük, és nagyobb lett a készségükarra, hogy mindent odaadjanak, és inkább elviseljék a t´úz vagy a kéng´ózösmocsár kínjait, minthogy akár csak egy bocsánatos b´únt is elkövessenek,még ha a világ minden dics´óségét is kapnák érte. A szentek Isten mértékévelmérnek. És Isten mércéje szerint a b´ún a legnagyobb baj.2. Ha meg akarjuk érteni a b´ún lényegét, vissza kell gondolnunk arra,amit Istennek az emberhez való köt´ódésér´ól mondtunk. Akkor rájövünk,mekkora hálátlanság, mekkora sértés és h´útlenség az, ha egy ember b´únnelbántja meg a Teremt´ójét és Fenntartóját, szeret´ó, h´ú Atyját, aki a lélekbenlakik, és az életéb´ól ad neki.A súlyos b´ún ki´úzi a Szentháromságot lakásából és megsemmisíti azúj, természetfölötti szervezetet. Lázadás az ellen, akinek hatalma van rá,55