„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

iztosan van a többi ismer´ósünk között is egy-kett´ó, akik megint csak ugyanazokkalaz elviselhetetlen hibákkal ékeskednek, anélkül, hogy az minket lehangolnavagy ingerelne. Ezért nem mondhatjuk, hogy felebarátaink küls´ó vagy bels´ó hiányosságaia mélyebb oka az ellenszenvünknek. Több joggal állíthatjuk talán, hogyellenszenvünk egy saját magunknál meglév´ó hibára vezethet´ó vissza, hogy az ellenszenvegyfajta félreértés, bizonyos emberek megértéséhez nem találjuk meg akulcsot, mely feltárná számunkra idegen jellemük mély, meg nem látott értékeit ésmélyebb, ismeretlen összefüggéseit.De legtöbb esetben ez is csak egy része az igazságnak; mert ellenszenvünkneknagyon gyakran nem szellemi, hanem fizikai oka van. Gyakran érzünk, ugye,egyes élettelen dolgokkal szemben is megmagyarázhatatlan ellenszenvet vagy rokonszenvet,amelynek okát csak a testünk, különösen pedig az idegrendszerünk titokzatosm´úködésében találhatjuk. Ugyanebb´ól a talajból fakad az az er´óteljesenáramló kényszerhatás is, mely bizonyos embereknél elutasítással vagy vonzódássalhatja át a lelket. Ellenszenv nagyon sokszor azáltal keletkezik, hogy idegvilágunkmélyb´ól feltör´ó áramlatai megzavarják lelki életünk tisztaságát. Nem szabad megijednünk,ha érezzük, hogy ilyen áramlás járja át a lelkünket. Az nem mindig b´ún,ha ilyen áramlások járnak át. Az viszont b´ún, ha engedünk nekik, és ellenállás nélkülhagyjuk magunkat sodorni. Isten akarata, hogy a lélek ilyen és hasonló piszkosvizek által elárasztott és feldúlt paradicsomát legalább valamennyire helyreállítsukrégi szépségében és kiegyensúlyozottságában; fel kell tartóztatnunk, át kell irányítanunkés be kell temetnünk ezeket a földalatti forrásokból feltör´ó érzéseket ésszenvedélyeket; csak a szeretet tiszta, mind a négy égtáj felé áramló folyama áradhatát a lelkünkön. ’Tisztítsátok meg a szíveteket’!”Aki ismeri egy lelki betegség okait, már eleve rendelkezik bizonyos, amegfelel´ó gyógyszerre vonatkozó információval. A mi esetünkben el´ószöris az értelemnek kell megtanulnia világosabban látni. Nem is kell olyannagyon élesnek lennie ahhoz, hogy nyugodt megfontolással a salak mögöttsok drágakövet fedezzen fel az embertársaknál. Gyakran maga a salak selesz olyan veszélyes látvány, ha történetét jobban megismerjük. Végül pediga józan, világos gondolkodás következetessége megköveteli t´ólünk,hogy az önszeretet mércéjét alkalmazzuk embertársunk hibáinak és tökéletlenségeinekmegítélésénél. Hisz úgy kellene ´ót szeretnünk, mint sajátmagunkat. Tehát kijárnak neki is azok az érvek, melyekkel megmagyarázzukés kimentjük a saját dolgainkat. Ha olyan jól értünk hozzá, hogy elrejtsükmások szemei el´ól a hibáinkat, nem kellene akkor azon lennünk,hogy az övéi fölé is a szeretet palástját borítsuk?Az istenfél´ó Kempis Tamás nyomatékosan figyelmeztet: „Olyan jól érted, hogykimentsd és szépítsd a cselekedeteidet, de mások mentségét nem akarod elfogadni.230