„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

lálban gyermekien hisz szeretetében. „Abba — kedves Apu”, ez volt azIstenember szívében az egyetlen nagy érzés. Természete ellenkezik ugyana szenvedés kelyhével, a kereszten felkiált ugyan az Istent´ól elhagyatottságkínjaiban, de hite nem inog meg, szeretete nem alszik ki. Utolsó leheletéigazt teszi, ami az Atyának tetszik.S hogyan csinálta Mária, a sz´úzi Istenanya? Sokhelyütt ábrázolják mintlehajtott fej´ú Madonnát. Ez azt jelenti: Alig hallja meg a mennyb´ól jöv´óüzenetet, már alázatosan le is hajtja fejét és mondja „igen”-jét arra, amitaz Atya akar. Miként az Üdvözít´ó eledele volt, hogy mindig tegye, amiIstennek tetsz´ó, úgy volt anyjának és jegyesének a személyes eszménye:„Az Úr szolgálója vagyok, teljesedjenek be hát rajtam szavaid” (Lk 1,38).Istennel egyesült lelkében soha se merült fel a leghalkabb kétség sem Istenszeretetével szemben.Mi is vezekelhetünk így b´úneinkért, és segíthetünk teljessé tenni sajátmegváltásunkat: úgy, hogy Jézus Krisztusban hittel és tetter´óvel átadjukmagunkat a mennyei Atya szeretetének.A keresztáldozat a szentmisében jelenvalóvá lesz. Egyszer´ú hittel megragadjukés felajánljuk a mennyei Atyának nemcsak mint dicsér´ó, hálaadó,könyörg´ó és imádó áldozatot, hanem mint engesztel´ó áldozatot is. Egyúttalmagunkévá tesszük az Istenember lelkületét és megtanulunk vele a következ´ótörvény szerint élni és imádkozni: Legyen meg a Te akaratod, aminta mennyben, úgy a földön is! Ezáltal könny´úvé válik számunkra, hogymegértsük a b´únbánat szentségét, és helyesen éljünk vele, és komoly, szeretett´óláthatott áldozatos és b´únbánó élettel Szent Pállal testünkben kiegészítsük„ami Krisztus szenvedéséb´ól hiányzik” (Kol 1,24).2. fejezet: Az azonosulásért történ´ó fáradozásErr´ól az azonosulásról már szóltunk. Mivel azonban a hétköznapokszentjének a mindennapi gyakorlati életben annyira szüksége van rá, mégközelebbr´ól is foglalkoznunk kell vele.Az Isten iránti igazi szeretet örömmel kész arra, hogy megtegyen éselszenvedjen mindent, amit Isten akar, és ahogy Isten akarja. E készségoka megint csak a szeretet lényegében rejlik. Aki szeret, annak a szeretettszemély leghalkabb bíztatása is fontos, legkisebb kívánsága is jelent´ós. Aszeretet nem ismeri a közömbösséget, mert minden szeretettel, szeretetb´óltörténik. A hétköznapok szentje a végs´ókig köt´ódik Isten akaratához —57