„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

A kollektivizmus antropológiai eretnekség, azaz egy, az ember ellenirányuló tévtan. Nemcsak azt teszi mint a naturalizmus, hogy elválasztjaaz embert a természetfölöttit´ól, a Szentháromság Istenhez való köt´ódést´ól.Ezenkívül még kimondottan rombolja is a természetet, amennyiben ugyaniskíméletlenül széttépi a családhoz és a földhöz való, a természeti törvényekenalapuló köt´ódést, és így létrehozza a széls´óséges, minden Istenszándékai szerinti köt´ódést´ól teljesen elszakított tömegembert, az Istent´ól,erkölcst´ól, személyiségét´ól megfosztott embert.A hétköznapok szentje bens´óleg úrrá tud és úrrá akar lenni a kollektivizmuson,mert szembe tudja állítani a teljes, természetellenes szétszakítássalazt az embert, aki köt´ódni tud Istenhez, az alkotáshoz és a másikember személyéhez. Ez az ember viszont nem tömegember, hanem az Istennéllehorgonyzott, személyiségében kibontakozott és természetfölöttiközösségi ember.Akinek ezért füle van, hogy halljon, és szeme, hogy lásson, nem zárkózhatel azon meggy´óz´ódés el´ól, hogy a mai, a hétköznapok problémáinúrrá lenni képtelen kor szükségszer´úen igényli a szentséget a hétköznapokbanmint azt a nagy er´ót, mely megment és megvált a kor z´úrzavarától.3. A hétköznapok szentségét a gyakorlati életben mindig szervesegésznek kell látnunk és élnünk. Az ábrázolásnál azonban lehet, hogy ittottszét kell választanunk, ami összetartozik, hogy az egyes részek annálvilágosabban elénk tárulkozzanak, és jobban át tudjuk ´óket vinni az életbe.Ezért három szempont szerint szemléljük a szentséget a hétköznapokban:mint az Istenhez, az alkotáshoz és az emberekhez való köt´ódést.17