„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

Elmélyül ez a felfogás, ha Szent Pál iskolájába megyünk, hogy ´ó vezessenbe a fejr´ól és tagokról szóló kedvenc hasonlatának értelmébe. „Atest ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégisegy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy lélekben egy testtélettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akárszabadok. Mindannyiunkat egy lélek itatott át... Ti Krisztus teste vagytoks egyenként tagjai” (1Kor 12,12-15.27).Krisztus titokzatos testének feje maga az Istenember. Ahogy a fej atestben els´óbbséget élvez, ahogy az egyesít´ó központ és él´ó er´óforrás azegész ember számára, úgy kell Krisztusnak az Egyházban elfoglalt helyétés m´úködését felfogni. Els´ósége van minden teremtmény el´ótt. ´Ó az Els´ószülöttmindenféle teremtést megel´óz´óen, és minden erény tökéletes példaképe.Benne, „Jézus Krisztusban”, zárt egységként állunk az Atya el´ótt.Titokzatos testének tagjait mindig friss táplálékkal táplálja, különösen aszentségek által.Minden él´ó testnek szüksége van lélekre is. Az Egyház lelke a Szentlélek.Az Üdvözít´ó imádkozza f´ópapi imájában: „De nemcsak értük könyörgök,hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenekmindnyájan egy. Amint te, Atyám, bennem vagy s én benned, úgy legyenek´ók is bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (Jn17, 20kk). Az Atyát és Fiút összeköt´ó kapocs a Szentlélek. Azért ugyaneztkell az Egyházban is tennie: A Lelke kell, hogy legyen. Ami a természetestest számára a lélek, az a Szentlélek Krisztus titokzatos teste számára.Azért imádkozzuk a szentmise hitvallásában: „Et in Spiritum Sanctum,Dominum et vivificantem — és a Szentlélekben, Urunkban és éltet´ónkben.”Krisztus titokzatos testének tagjai mi vagyunk, a megkereszteltek.Szent Pál ezt egész világosan kifejezi: „mindnyájan egy lélekben egy testtélettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák,akár szabadok” (1Kor 12,13). A tagok együtt egy egészet alkotnak, mindnyájuknakmindene közös. „Ha szenved az egyik tag, valamennyi együttszenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örülvele” (1Kor 12,26). Az egész test húz hasznot egy tag gazdagságából, sfordítva, egy beteg, sérült tag árt a többieknek. Ez a gondolat az egymásiránti felel´ósség nem sejtett mélységeit tárja fel.3. Krisztusban való létünk elválaszthatatlanul köt´ódik a szentségekhez.A keresztség által Krisztus tagjai leszünk; a többi szentség a maga módjántökéletesíti ezt a nagy ajándékot. A hétköznapok szentje ért hozzá, hogyebb´ól a boldogító tényb´ól józan valóságérzékelésével gazdag hasznot húz-47