„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

szeti módon jön létre, és onnan táplálkozik ugyan a szeretet vak, primitívhajlama, mégis messzemen´ó befolyást gyakorol a szellemiek világára, ésnagy, értékes célokat t´úz a nevelés elé. Az emberi lét fenntartása, gyarapítása,kiteljesedése és lélekkel való átitatása számára pótolhatatlan alkotóer´ót jelent. Mi lenne pl. az emberi nem szaporodásával és a kisgyermekekr´ólvaló gondoskodással enélkül a hajlam nélkül?2. A hétköznapok szentje úgy fogja fel, mint Isten kopogtatását, melyfelebaráti szeretetének irányát és fokát lényegesen befolyásolja. Egyúttalazonban egy rendkívül termékeny, viszont m´úveletlen és gazzal ben´óttszántóföldnek is tekinti, ami egész nevel´ómunkáját kihívja, és gazdagonmeg is jutalmazza, ha a megfelel´ó természetes és természetfölötti eszközöketalkalmazza. Boldog, akinek er´ós és szerteágazó szeretet-ösztöne van.Súlyos válságokra kell ugyan felkészülnie, de Isten kegyelmével és sajátokos és h´úséges közrem´úködésével élete fölöttébb gazdag és termékenylehet.Ez a meggy´óz´ódés különös er´óvel mutatkozik meg Szalézi Szent Ferencgondolkodásmódjában és tanításában. Éppen olyan jól tudja, mint alelki élet többi tanítója is, hogy az ösztönélet megtisztítása és megnemesítésemértékletes lemondás nélkül nem lehetséges. Közben viszont gondosanügyel arra, hogy megkeresztelje, és a keresztény felebaráti szeretetszolgálatába állítsa a természetes ösztönökben rejl´ó melegséget és er´ót.Korunk nagyon ki van téve a tömegtársadalom fenyegetésének, és így állandóanannak a veszélynek, hogy lelketlenné, érzéketlenné és ezáltal személytelennéváljon és eltömegesedjen. Ezért ne szégyellje, hogy tanulnimenjen a szenthez, és legalábbis felülvizsgálja, hogy eddig milyen módszertalkalmazott az új, személyiségét kibontakoztató ember nevelésére ésformálására. A hétköznapok szentje ehhez a legjobb el´ófeltételekkel rendelkezik.Számára a hétköznapok megszentelése az Istenhez, az alkotáshozés az emberhez való lelkes köt´ódés Istennek tetsz´ó harmóniája mindenélethelyzetben. Lelkes legyen tehát nemcsak az Istenhez és az alkotáshoz,hanem az emberhez való köt´ódése is. Ez ma szükségesebb, mint valaha. At´ókés és ipari társadalomban az életérzésünkben egy gép lecserélhet´ó alkatrészeivé,áruvá váltunk, sokkal inkább, mint gondolnánk. Ezért van az,hogy teljesítményeink ellenére is üresek vagyunk belül, és fogékonyak atömegpszichózisra, és arra, hogy mindent számmal mérjünk. Ahol a kollektivizmuséa kormánypálca, ott napról napra hidegebb lesz a világ, és azember egyre inkább „sz´óke bestiának” vagy „csordalénynek” bizonyul.Aki látja ezeket az összefüggéseket, az sejti, milyen nagy jelent´óségevan ma az emberek közötti érintkezésre vonatkozóan, hogy helyesen ne-186