„Szentség a hétköznapokban” c - Magyar Schönstatt Család

jást okozó éretlen gyümölcshöz hasonlít. A szeretet nem keresi saját el´ónyét,hanem csak Isten dics´óségét. Keser´úség és keménység csak indulatból,hiúságból és büszkeségb´ól fakad.”Ha pedig csupán személyes megbántásról van szó, anélkül, hogy támadásérte volna Isten dics´óségét vagy az embertársak javát, akkor az életszentségretörekv´ó ember nagylelk´úségében szívesen válaszol egyszer´ú,szótlan szelídséggel. Hacsak lehetséges, érvényesüljön itt egy öreg rabbimondása: „Beszélni egy ezüstöt ér, hallgatni azonban kett´ót!”Még találóbban mondja Szalézi Szent Ferenc: „Értelmes hallgatás mindigjobb a szeretetlen igazságnál...”Hasonlóképpen oldja fel a hétköznapok szentje a szelídség és az igazságérzetközötti feszültséget. Adott esetben szabad és kell is a tévedésselszemben fellépni. Bizonyítja ezt a népek apostolának példája, aki védekezettPéter tisztasággal kapcsolatos követeléseivel szemben. ´Ó maga számolbe err´ól: „Amikor azonban Péter Antióchiába érkezett, szembeszálltam vele,mert okot adott rá. Miel´ótt ugyanis néhányan átjöttek volna Jakabtól,együtt étkezett a pogányokkal, azután azonban, hogy ezek megjelentek,visszahúzódott és különvált t´ólük, mert félt a körülmetéltekt´ól. Az ingadozásbana többi zsidó is követte, s´ót még Barnabást is belesodorták a kétszín´úségbe.— Amikor tehát láttam, hogy viselkedésük nem egyezik azevangélium tanításával, mindnyájuk el´ótt megmondtam Péternek: ’Ha tezsidó létedre pogány módon és nem zsidó szokás szerint élsz, hogyankényszerítheted a pogányokat, hogy zsidó szokásokat kövessenek?’” (Gal2,11-14). — Az egyháztörténelem sok hasonló esetr´ól tud, amikor szentekvallási, tudományos és gyakorlati kérdésekben nagyon komoly szemrehányásokattettek egymásnak.Ahhoz, hogy a tévedés és a valótlanság ellen való ilyen bátor fellépésés harc a szeretetet ne csak meg ne sértse, hanem növelje és er´ósítse,Szent Ágoston elvét kell követni: „Interficite errores, diligite homines!” —„Halál a tévedésre! Szeretet a téved´ónek!”Eszerint ´órizkedjünk el´óször is a személyes érzékenységt´ól és sértettségt´ól.Mindkett´ó elvakítja az ítéletet és elvezet a lényeges állásponttólúgy, hogy végül már nem az igazság gy´ózelméért, hanem a személyes önigazolásértés öntömjénezésért folyik a harc. Ne tételezzünk fel továbbá azellenfélnél rossz szándékot vagy tudatos hazugságot, míg csak az be nembizonyosodik. Végül az ellenérveinknek megbízható, nem zavaros forrásokbólközvetlenül beláthatóknak és mérlegelhet´óknek kell lenniük, a tévedésbenrejl´ó értéket pedig nyíltan el kell ismernünk.241