Untitled - European Borderlands

Büszkeség
Tetszik, ahogy apám belesétál
az orvosok rajába a köpönyegüknél
fehérebb a hajjal – mint ezüsthátú
gorilla α vénlegény.
Az orvosok nagyon tisztelik
apámat. Úgy szólnak hozzá, Uram, van
valamink a számára, diagnózis,
igazából két diagnózist nyújtunk ma magának:
paranoid skizofrénia
és krónikus hepatitis B, uram.
Rendben, válaszolja apám,
mindkettőt elfogadom, minden
diagnózist, melyet ma a menüben tálaltok.
Megfordul a sarkán, 42 fokos lázban ég,
ajka megduzzadt a herpesztől
behúzta a nyakát,
kezében zacskó tabletta
képzelt színekben és formákban.
Ha végleg eltávozna, nevetségessé válna.
Ám apám nem komédiás. Mindenki nagyon
tiszteli. Messziről észreveszem és
büszkén elmosolyodom.
Miért nem kell kedvelni az anyákat
biztos létezik néhány érv
mért szeressem őt
de igazából idegesít:
elmegy a boltba te pedig véletlenül mit sem tudsz erről
aztán keresed és keresed és keresed az egész házban
ahogyan egykor azt kerestük hol akasztotta fel magát apa
először pontosan átkutattuk
a csöves helységeket
testvére a radiátorra akasztotta fel magát
mindegyik a vízvezetékre
fél évig kerestük és sehol sem találtuk
keresed őt noha nem hullát keresel
mégiscsak meleg lény ráncokkal és gyengéd kezekkel
melyek olykor még símogatnak
aztán nem leled sehol
csak a hatalmas hideg házat
az üresen kongó szobákat
melyek fel akarnak falni
mikor beléjük zuhansz és elkóborolsz
addig rettegsz míg vissza nem tér
133
S t a n k a H r a s t e l j - O r s z á g o m k ö l t é s z e t e - A m i k or l e ü l s z - U t á n a e g y ü t t a z a s z t a l h o z ü l t ü n k - B ü s z k e s é g - M i é r t n e m k e l l k e d v e l n i a z a n y á k a t
- J á t s z o m h o g y h a l o t t v a g y - K é r e l e m a z e u t a n á z i a j o g á é r t h a r c o l ó k h o z - A n a t ó m i a a s z o b á b a n - M i é r t n e m s z e m e z ü n k m á r e g y m á s s a l