Untitled - European Borderlands

N o r b e r t N i e m a n n - A j ö v ő - i p a r
(részlet)
Telt-múlt az idő. De még hogy! Alig kezdődött el egy év, teli tettvággyal, várakozással
és reménnyel, már látta saját fásult, kiábrándult végét. A folyó hó a következő hónap
tervezésével telt, a hét pedig a jövő hét, a jövő utáni és az azutáni hét betáblázásával.
Munkanapok sora telt eljövendő munkanapok szolgálatában, melyek további eljövendő
munkanapok szolgálatába álltak. Telt az idő, pukkadásig. Csak a hétvégéken, a szabad-, ünnep-,
emlék- és világnapokon akadt egy-egy múló pillanat, amikor az idő önmaga elől is el tudott
rejtőzni. Néhány másodpercre fölfeslett a terminusok és határidők szövedéke, és a lyukon át
szédítő szakadékra nyílt kilátás. Ilyenkor úgy tűnt, a dolgok állásáról nem lehet beszélni, mert
kicsúszott alóluk a talaj; ahogyan a világ kezéből csúszott ki az Itt, és a mai nap akut Mostja.
Holott az idő semmivel sem foglalkozott intenzívebben, mint önmagával. Figyelme
középpontjában saját dinamikája állt, a változások, amelyeket örökös mutációkban fáradhatatlanul
állított elő. Világpolitikai konstellációk és kormányok adták egymás kezébe a kilincset. Az
éppen uralkodó divat-, mozi- és könyvszezon már javában a következő szezonra sandított. Új
sarokszámok alapján új adónemeket állapítottak meg, hogy megállapíthassák az új adók majdani
új sarokszámait. Törvénymódosításokat hajtottak végre, hogy előkészítsék a megreformált
törvények reformját.
És az idő rá is szorult, hogy szemmel tartsa önmagát, olyan szédítő sebességgel zajlott minden.
Egyik felfedezés érte a másikat, egyik találmány a másikat, a haladás buzgalmában egymásra licitált
a számítógépes, a bio- és a nanotechnológia. Folyamatosan kerültek piacra a gépek, eszközök és
módszerek frissített, javított, teljesen új verziói, háttérbe szorították a tavalyelőtti, a tavalyi, a
tegnapi, a ma reggeli gépeket, eszközöket és módszereket. Az egyik gép, program, programverzió
forradalmasításába eleve betervezték e forradalmasítás forradalmasítását. Fáradhatatlanul bővült
az elérhető funkciók köre és a kapacitás, szüntelenül zajlott a kombinációk újrakombinálása, a
szintézisek újradefiniálása. Az idő okkal tartott attól, hogy maga is elavul, ezzel nézett szembe
nap mint nap. Naponta, óránként lépett a tükör elé és ellenőrizte saját ábrázatát, saját legújabb,
frissen frissített verzióját. Kicsit mintha a saját sarkában loholt volna, mintha menekült volna az
emberiség elől.
De nem, az idő nem tudott kicsúszni a saját kezéből. Jelen mindenütt, a nap huszonnégy
órájában! Korábban soha nem mérték, jelentették gyorsabban és pontosabban, soha nem
összegezték, kommentálták kimerítőbben. Éppen saját jelenléte fontosságának tudatában
az idő nem sajnálta a fáradságot folyton új és újabb mérési technikák fejlesztésére, a hír- és
véleményszórás eszközeinek kiépítésére, gyarapítására, sokszorosítására. A világ minden táján
a pillanatnyi helyzet teljes feltérképezése volt a tét, negyedórás, egyperces fáziskéséssel. A
legeslegújabb keresési eredmény azonnal kioltotta a legújabbat. A mai katasztrófa háttérbe
szorította a tegnapit, a tegnapi támadás átadta a helyét a mainak. Egyezmények, fúziók és
bekebelezések, karcsúsító intézkedések és személyi változások, csődjelentések, kiszivárogtatások
és nyilatkozatok, korrupciós botrányok egymásnak adták a stafétabotot a vállalatok, konszernek
és bankok globális váltófutásában.
Az idő nemcsak a világ történéseinek mindent átfogó aktualitását garantálta, hanem a hozzá
tartozó hangulatokét is. Véleménybaro-, thermo- és hygrométerek lenyűgöző sokaságát találták
fel és fejlesztették ki. Az Itt és Most lázgörbéje minden területen megmutatta a legkisebb
ingadozásokat is, és minden tendenciáról tudósított: Hogyan választanánk, ha most hétvégén lenne
a választás? Mennyi bizalmat élvez a politika ebben a pillanatban? Hogyan alakul a munkanélküliek
száma, a vásárlókedv, az alkoholfogyasztás? Növekszik vagy csökken a dohányzástilalom
ellenzőinek, a halálbüntetéssel egyetértőknek százalékos aránya? Burjánzott az adatgyűjtés, a
közvéleménykutatás, a statisztika. A jelent az értékelési kritériumok tőzsdéjén is jegyezni kezdték.
Szakemberek igyekeztek ösvényt vágni az örökké megújuló áttekinthetetlenség sűrűjében,
követni a kölcsönhatásokat és az összefüggéseket; véleményeztek, prognosztizáltak, hivatkoztak,
158 A jövő-ipar