Untitled - European Borderlands

U l r i k e A l m u t S a n d i g - K u b a
a hajdani szeméthányó az oka. A szeméthányót Aschebergnek hívják. Azért hívják így, mert ez a
hegy nem más, mint az elhagyott szeméthányó, amelyet az új telektulajdonos bevetett fűvel és
fiatal barackfákat ültetett rá. Csak tíz kilométeres körzeten túl árulja azonban a barackokat, mert
a környéken senki nem akar venni belőle. Az Ascheberg mögött terül el a Silbersee. Tisztázatlan
okokból a parton egy kicsit még mindig érződik a dinamit szaga, de a víz felületén tükröződik az
ég, és rajta sokkal határtalanabbnak tűnik, mint a valóságban. Amikor Seeliger, a kántor özvegye,
az Ascheberg melletti kiránduláskor a parton állt és cigarettázott, így szólt: ha közelről nézem
a tavat, csak belülről láthatom szépnek. Aztán hallgatott, és a körülötte állók sem faggatták,
Seeliger egyébként sem válaszolt soha kérdésekre, és különben is hatvankilenc éves volt már,
egyre érdektelenebb. Csak egyszer kérdezte tőle a lelkész legfiatalabb lánya, miért van olyan nagy
tokája az álla alatt. Seeliger sokáig nevetett, egy oktávval mélyebben, mint a körülötte állók, és az
állához szorította a tokáját: mert bennük itt lakik a két lelkem, mért, mit hittél? Aztán hallgatott
és sodort magának egy cigarettát. Ez volt az egyedüli válasz arra az egyetlen kérdésre, amelyet
évek óta kapott, és a többség persze egyáltalán nem vette komolyan ezt a választ.
A közösség tagjai aztán továbbvonultak, hogy egy mezőt keressenek, amely elég messze van
Aschebergtől, és ahol felállíthatják az összecsukható asztalokat a piknikhez. Már csak a székek
hiányoztak, amikor egy hat éves kisgyerek öngyújtóval a kezében egyszer csak odaszaladt – az
öngyújtóra, amelyet eredetileg Seeligertől akarta elkérni, tulajdonképpen a titkos cigarettázások
miatt volt szüksége. Eltartott egy ideig, amíg kivették a gyerek töredezett és zaklatott beszédéből,
amely egyszerre viaskodott a sírással és a nevetéssel, hogy a kántor özvegye, Seeliger, levette a
szoknyáját, a harisnyáját és a ruháját és messze kinn, az atlantiszi falu tetői fölött a látóhatár felé
úszik. Amikor a helikopter feltűnt az Ascheberg fölött, a gyerekek kiabálni kezdtek: Gyorsabban!
Propeller! Gyorsabban, propeller! Seeliger ősz haja egyre kevésbé vált el a zárt felhőtakarótól,
amely a Silberse tükrén a horizontig elnyúlt.
Fordította: Fürjes Gabriella
24 A Silbersee most sem tisztább, mint azon a bizonyos augusztus tizenötödikén volt, de annak