DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

sorszámú Plébánia a Nagy Mező utcában (ugyancsak a Teréz Városban) még annál is
kevesebbet – 4 forintot – fizetett. Természetesen, ez az összehasonlítás nem egy háttéri
gazdasági elemzés alapja, a célja csupán a nagyságrendek közötti különbségek szemléltetése.
A korabeli pesti térképeken 47 látszik, hogy Waitzner Landstraße a Duna felől Nyugaton
elválasztotta a Terézvárost a Lipótvárostól, Landstraße Délen a Belvárostól, Tabakgasse,
Felbergasse és a Kerepescher Gasse (mai Rákóczi út) a Józsefvárostól. Észak felé terültek el
a magánkertek (többek között ott volt Dr. Rombach Eisenbad (vasfürdő) ingatlana). A Valero
gyár (Walero-Fabrik) és az Orczy ház közötti lakótér egy sűrűn lakott utcahálózatot alkotott.
Kiemelkedett a kerület képén a König Gasse és a vele párhuzamos Drei Trommel Gasse. A
keresztutcák: Nußbaum, Akazien, Kreuzgasse, Schiffmannsgasse, 2 Herzengasse,
Ellenbogengasse.
Bácskai szerint 1824-ben, 1835-ben és 1847-ben tartották meg a terézvárosi
telekösszeírásokat. 48 Összevetve Bácskai által közölt topográfiai mutatókat kideríthettem,
hogy 3 Trommel Gasse 381 a mai Dob u. 7 (a ház tulajdonosa 1827-ben Setzer József volt), 3
Trommel 388 a mai Dob utca 21 (tulajdonos: Wurm József) volt. 49 Dob utca ezen részében
laktak különösen szegény zsidók és itt volt az 1830-as évek egyik átmeneti zsidó kórháza,
amelyben többnyire a szegények és az átutazók haltak meg (lásd az V. rész 3. fejezete A
hajadon anyák című alfejezetében).
Patachich József megírta azt is, hogy a pesti zsidóknak 1833-ban báró Orczy házában az
Ország úton (Landstraße) két szép új zsinagógájuk volt, de másutt is létesültek imaházaik,
ahol elvégezték az istentiszteletet. A 19. oldalon Patachich azt írta, hogy az Orczy ház a
Király utcában állt, és a házban egy fürdő, illetve két 284 férőhelyes zsinagóga volt. Vagyis
ez az Orczy-ház volt, amely a Király utca sarkán állt, és amelyet Judenhofnak hívtak. 1833.
körül itt egy artézi kutat ástak éppen. 50
Erről írt a furcsa című, magát legmegbízhatóbbnak nevező Pesti Idegenvezető is, amely
1844-ben Pesten jelent meg. A Wohlfeilster (talán wohlpfeilster?) und zuverlässigster
Fremdenführer durch Pesth und Ofen und ihre Umgebung“ eleinte egy szót sem szól a
47
BFL: TBTK 2006. Még egy forrás: Fabó Beáta, Holló Szilvia Andrea, Budapest térképeinek katalógusa, I/1.
kötete, 1660-1873.
48
Bácskai Vera 1982. 3
49
Dorffinger 1827: 100-132.
Wurm háztulajdonos nevét az 1841. évi „adólajstromban” is megtaláltam, de az új divat szerint már nem „W”vel,
hanem „V”-val íratta nevét.
50
Patachich 1833. 11
Schams Ferenc leírásából kitűnik, hogy 1820 körül 2 nagy zsinagóga a Király utcában és 5 kisebb magán
zsinagóga is volt a városban. A német zsidók ilyen módon elkülönültek a török, illetve „fränkisch” (frank!)
zsidóktól, „obwohl alle insgesamt den Gott Israels nur in der hebräischen Sprache anbethen.“
Schams 1821. 131-136
103