DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

A fenti függelék egyértelműen bizonyítja a nők alárendelt társadalmi megítélését, amely a
férfik társadalmi rétegétől függött.
1. 2. Jelen dolgozat helye a mai nőkutatásban
A nőkutatás az a tudományterület, amely a specifikus női tapasztalat feldolgozásával
foglalkozik. A feminista leírás középpontjában az emberi élet, és ezen belül a nők életformái
és életkörülményei állnak. Többnyire éppen ezek az életformák határozzák meg, hogy egy
embert a társadalomban nőnek (és nem férfinek) neveznek.
A feminista kutatás szerzője minden esetben nő, aki ezt írásának nyelvében is érezteti. 17
Modern absztrakt-technicista kultúránk, amelynek lényegi alkotója a férfitudomány, a nőt
nem tartja kultúra – esetünkben a zsidó vallásetnikai kultúra – hordozójának. A
magyarországi zsidóságot kutató történészek és szociológusok is minden esetben a zsidókról
beszélnek, mert mélyen rögzült társadalmunk tudatában, sőt valamiféle természetes állapotnak
tartjuk, hogy az adott vallásetnikai csoportot a férfiak képviselik. Nőket, amennyiben név
szerint felkerülnek a vizsgálandó kérdések listájára, csak egy melléktermékként vesznek
figyelembe, leírásuk a férfi értékek és vágyak tükrében történik. Ezért a női ábrázolás
pozitivitását szinte kizárólag a hűség-skálán mérik. A tanult nő a leírásokban többnyire
negatív fényben jelenik meg, mert határozott, hideg, szívtelen, önző, egy szóval nem nőies. A
társadalmilag rögzített nőiesség fogalmát ugyancsak férfiak alkották a nők számára, ezért is
elmondhatjuk, hogy ez nem biológiai, hanem társadalmi eredetű.
A női problematika előtt a férfiszerző legjobb esetben is tanácstalanul megtorpan,
menekülve az úgynevezett genderbe, amely a nőket és a férfiakat egy közös, de férfiközpontú
társadalmi helyzetbe helyezi. 18 Úgy tűnik, hogy a női problematika csak a speciális típusú
humán területen a feminista nyelv eszközeivel vizsgálható, amely a női egzisztencia sajátos
kulturális és társadalmi feltételeit is hajlandó figyelembe venni.
Gendernek nevezett szakirodalmi nyelv a modern nőkutatás egyik továbbfejlesztett
változata, amelynek alapvető gondolata, hogy minden társadalmi és kulturális aspektus a
17 Pető Andrea egyik megjegyzése a női interakciókról ilyen szempontból talán például szolgálhat: „A nők
általában kritikusabban fogalmazzák meg a véleményüket, ha nők kérdezik őket, nem pedig férfiak”, - írta Pető a
„politikai alaktanában” utalva a nők specifikus beszédformájára.
Pető Andrea 2003. 45
18 Gender alatt itt nem az un. gender gondolkodást, hanem az olyan irodalmat értem, amely a nők és a férfiak
közös helyzeteiről, társadalmi együttéléséről, illetve egymásra való utaltságáról szólnak. Ilyen helyzetek a
valóságos férfitársadalomban azonban ritkán fordulnak elő.
Judith Butler számára a gender a társadalmi nemiséget jelenti a biológiai nemiséghez képest, amelyet „szex”-nek
nevez. A társadalmi nemiség a nemek társadalmi szerepét határozza meg.
Judith Butler 2005. 7
11