You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
szükséges lenne a zsidó közösség, ezen belül a zsidó női réteg emberi arcképének<br />
kiegészítéséhez.<br />
1. 3. Zsidó kutatónők munkáinak tematikája<br />
Az alapvetően kétnyelvű – feminista és gender – női diskurzusnak lokális nyelvei is vannak,<br />
amelyek az egyes kultúrák hagyományához kapcsolódnak. A zsidó kutatónők munkáját a<br />
megalapozott, éles társadalmi kritika, a judaizmus alapos ismerete, sőt a halakha gyakori –<br />
még ha nem is feltétlen – követése, és nem utolsó sorban sajátos zsidó nyelve jellemzi. Szinte<br />
nincs is olyan zsidó feminista, vagy gender írás, amelyben nem találkoznánk az egész zsidó<br />
kultúrára jellemző olyan lexémákkal, mint: holocaust, zsidóüldözés, antiszemitizmus, ortodox,<br />
askenáz, szefárd, Kabbala, tikkun olam stb., valamint a Tórai, illetve Talmudi idézetekkel.<br />
A feminista mozgalom megalakulása Izraelben az 1970-es évek erőteljes európai alijához<br />
kapcsolódik. 30 De az USA felől is hatott a feminista irodalom. Elsősorban Paula E. Hyman és<br />
Rachel Adler nevét említeném, akik mai napig is közrejátszanak az izraeli feminizmus<br />
tematikus megfogalmazásában.<br />
Chicago-i származású Rachel (Ruthelyn) Adler 1970-es években az ortodox zsidó nők<br />
soraiból jött a feminista mozgalomba. Egyik legelső munkája The Jew Who Wasn’t There:<br />
Halakha and the Jewish Woman 1971-ben jelent meg. Az ezt követő munkáiban is Adler<br />
képviselte a halakha szerint élő ortodox zsidó nőket.<br />
A halakha és a zsidó nő kapcsolata továbbra is érdekli a zsidó kutatónőket, mint olyan<br />
valóság, amely a mai nők életét is befolyásolja. Valérié Rhein (Svájc) egyik 2007-ben,<br />
Budapesten kiadott tanulmányát is ez a gondolat jellemzi. A cikk elsősorban a Tóra szombati<br />
olvasásának női vonatkozásairól szól, amelyet a modern ortodoxia a gyakorlati életben<br />
használt fel. 31<br />
Paula E. Hyman legutóbbi munkái között megtaláljuk egy női memoár kiadványát. A<br />
visszaemlékezés már szinte klasszikus női irodalmi műfajjá vált. Éppen az askenáz zsidóság<br />
területén keletkeztek az ismert visszaemlékezések, amelyek közül Glickl bas Juda Leib von<br />
29<br />
A férfiak nősülési aktivitása, amelyet a „copulációs” engedélykérelmek sokasága igazol, arra enged<br />
következtetni, hogy a Sulhan Aruch valláserkölcsi kodex értelmében (CXLV. fejezet főleg 1-6. pontja) a férfiak<br />
a szexuális vágyait a házasságon belül igyekezték megvalósítani függetlenül attól, honnan érkeztek Pestre:<br />
Galiciából, vagy a maszkilimok hatását már megtapasztalt Cseh- és Morvaországból. A házasságon kivüli<br />
kapcsolatokról az 1828-1833. évi közösségi Jegyzőkönyv csupán egyetlen helyen szerezhetünk tudomást, és<br />
pedig az 1830. február 8-i bejegyzésben. Az elhalálozás okai között a megvizsgált anyakönyvekben egyszer sem<br />
találkoztam nemi betegségekre való utalásokkal, holott éppen Pestre volt jellemző a nemi betegségek gyors<br />
terjedése. Erről, például: Bakács 1948. 14-15. Bakács Tibor egy korabeli iratra hivatkozik, amely a prostitúció,<br />
mint a nemi betegségek alapvető oka elleni intézkedéseket tartalmazott: Pesti tan. iratok 10. 056/1850-52.<br />
30<br />
A magyarországi feminista mozgalomról: Hrotkó Larissza 2009. 153-164.<br />
31<br />
Valérie Rhein 2007. 67-73<br />
14