DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

férfiak nem vették észre, hogy a társadalmi összeolvasztás devianciának fogja fel a többségtől
való mindennemű eltérést.
Míg 1842 június 9-én a pesti keresztény és zsidó kereskedők együttesen folyamodtak a
nádorhoz egy olyan kereskedelmi egyesület létrehozásának kérésével, „amelybe a tagok
valláskülönbség nélkül vétetnének föl,” 40 1844 május 4-én a pesti polgári kereskedelmi
Egyesület új alapszabálya a kereskedés jogát a nagykorúságon, szakképzettségen és alaptőkén
túl a keresztény valláshoz is kötötte. 41 Az igazsághoz hozzátartozott, hogy V. Ferdinand
király 1845 november 20-án jóváhagyta a valláskülönbséget figyelmen kívül hagyó
nagykereskedők egyesületének megalakítását. 42
De ez a döntés nem szüntette meg a pesti polgárság magyarító és diszkrimináló törekvését.
A fővárosi levéltárban őrzött iparűzési engedélykérelmek között megtalálható a 2079. számú
irat, amelyet Eckely nevű céhelöljáró és helyettese írtak 1846 decemberében a Pesti
Magisztrátusnak. A céh első emberei elutasították a zsidó inasok képesítésének javaslatát arra
való hivatkozással, hogy az inasnak a törvényben elfogadott vallással kell rendelkeznie. A
keresztény céheket, tehát, nem lehet kényszeríteni az izraeliták felvételére. Ugyanakkor az
izraelitáknak törvény szerint joguk van mesterségüket egyedül, vagy felekezetük más
tagjaival együtt gyakorolni. Nem jobb-e tehát, ha az ipart saját hittársaiknál tanulják?
Ellenkeresetekben a zsidó vezetők, többek között Kunewalder, Löwy és Kassowitz (2096.
számú irat) felvetették, hogy a zsidó inasok felvétele a keresztény céhekbe több szakmai
tapasztalatot és továbbjutási esélyt adna a zsidó ifjúknak. A zsidó vezetők a zsidó közösség
törvényes elfogadására törekedtek, amit a város céhei határozottan elutasították mondván,
hogy a céhbe való felvétellel elérik, hogy „a zsidóság tettlegesen belépjen azon polgári
jogokba és kedvezményekbe, melyeket hazánk polgárai a törvényhozás és a fejedelmi
jóváhagyás útján nyertek elődeik érdemei tekintetéből, a sarkalatos jogoknak tehát
elkerülhetetlenül történő feláldozásáért…” (2109. számú irat).
Úgy látszik, hogy a város lakói néha nemcsak levelezésben jelezték ellenszenvüket a zsidó
iparosok ellen. 1830 október 8-i pesti jegyzőkönyvi beírás (jegyzőkönyv: 95) szerint Izsák V.
Cohn a pesti arany- és ezüst céhvezetője részéről történt fenyegetés miatt kért engedélyt az
utcai ajtó elreteszelésére. A zsidó vezetők azonban csak provokációnak érezték a fenyegetést,
és nem akarták, hogy az események eszkalálódjanak. Úgy döntöttek, hogy amennyiben a
40
Balogh Margit - Gergely 1993. 54
41
Uo. 56
42
Uo. 57
217