DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

Louise és Dieter Hecht sajátos történetírásukban gender orientációjú feminista nyelven
írták le a késői felvilágosodás zsidó társadalmát és annak női rétegét. 56 A késői felvilágosodás
Ausztriát és Németországot a 18. század végén – 19. század elején érintette, vagyis nagyjából
az 1780 és 1800 között. Ez a polgárosodott zsidó társadalom korszaka, amikor két új erkölcsi
mítosz (norma) alakult ki, mely később ősi tradícióként határozta meg a magyarországi
nagyvárosi zsidó nő ideális magatartását. Az egyik hangoztatta, hogy a zsidóság őrzője a
család, és a másik azzal ámította a nőket, hogy központi szerepet játszanak az
áthagyományozásban.
A valóságban – állítják a tanulmány szerzői – a különböző társadalmi, gazdasági és
kulturális tényezők, valamint azok a vallási struktúrák, amelyek szabályozták a zsidó
közösség érintkezését a nem zsidó külső világgal, sokkal nagyobb jelentőséggel bírtak a
zsidóság fenntartásának szempontjából. „Erst als sich diese Strukturen im Zuge der
Aufklärung aufzulösen begannen, übernahm die bürgerliche jüdische Familie einen Teil
dieser Funktionen.“ A zsidó anyák a hagyomány átadásának terén ugyan valóban nagy hatást
gyakoroltak gyermekeire, de a vallási tanároknak sokkal nagyobb tere volt, és ezt a szerepet a
hászkála a férfiaknak tartotta fenn. 57
A pesti zsidó társadalomra a bécsi és berlini viszonyok kétségtelenül nagy hatással voltak,
noha a korabeli társadalmi igényekhez való alkalmazkodás Pesten lassabban történt. Úgy
tűnik azonban, hogy a női és férfi társadalom szétválása egyformán jellemezte a zsidóság
polgárosodását. 58 Ebben a nyelvi szokások is nagy szerepet játszottak. Miközben a zsidó
férfiak mind szélesebb körben használták a német nyelvet, amelynek elterjedésére a
németországi és az osztrák új zsidó liturgiai normák is ösztönöztek, a nők inkább a jiddis
vallási irodalomhoz ragaszkodtak. Így a nők körében elterjedt Cene Rene is csak a 20.
században jelent meg német nyelvű feldolgozásban. A Tkhines (kérőimák) is jiddis nyelven
jelentek meg, pedig éppen ez az irodalom tartalmazta a nyilvános vallásgyakorlás háttérébe
szorult nők vallási vágyait. 59
Összefoglalásban a tanulmány szerzői ismételten kihangsúlyozták, hogy a társadalom
polgárosodása a zsidó társadalmi szerepek változásához vezetett: „… so führte die
Dolgozatomban a cselédlányok és szakácsnők leírása tekintélyes helyet kap, ezért Richarz munkája ugyancsak
releváns.
56 Salondamen und Dienstboten 28-38
57 Uo. 29. Az idézet fordítása: Csak miután a felvilágosodás folyamán megkezdődött e struktúrák fellazulása, a
funkciók egy részét átvette a zsidó polgári család.
58 Hecht 2009. 35
59 Uo.
20