DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

zsidó lakosság lélekszámának kedvezőtlen változását, holott Bakács Tibor szerint a halálozási
arany Pesten 1831-ben igen kedvezőtlen volt: 100 megbetegedésből 31 halállal végződött. Az
1848. évi kolera járvány sem volt enyhe lefolyású. Ennek nyomát a zsidó halálozási
anyakönyvekben is megtaláljuk (426 bejegyzés). Ez a járvány csak 1850-ben kezdett
csillapodni. 61
Az 1838-as árvíz után a zsidó lakosság száma több mint 450 fővel esett vissza. Eme
állítást a levéltári zsidó halotti anyakönyvek nem támasztják alá. 1838-ban összesen 139
halálozást regisztráltak. Ekkor hunyt el, például, 60 éves Moritz Löwentritt Lovasberényből,
aki rabbi volt és valószínűleg ideiglenesen tartózkodott Pesten. Löwentritt rabbi Landstraße
564-ben halt meg hidegrázásban (Zitterfieber, XX. fólió/ 89). Ugyancsak 1838-ban halt meg
55 éves Anna Walther, egy zsibárus felesége (XX. fólió/87). Halálának oka
Unterleibsentzündung (altesti gyulladás) volt. Valószínűleg nem minden halálesetet jegyeztek
meg pontosan, hiszen az árvízi károkról szóló jelentések 404 megrongálódott és 811
összeomlott terézvárosi házról számoltak be. Összehasonlításul: Józsefvárosban 891 ház
beomlott, 115 megrongálódott, Lipótvárosban 394 ház közül 256 sértetlen maradt, nagyon
megrongálódott 67, bedőlt 71, miközben Terézvárosban csak 166 ház úszta meg épen a nagy
árvizet. 62
Többek között azért, mert itt sok volt a szegény vályogház. A zsidók között is több áldozat
lehetett, ennek nyomát a halotti anyakönyvekben azért nem láthatjuk, mert a megtalált
holttesteket nem a zsidó temetőben temették el. Egyetlen bejegyzés, amely valamilyen
kapcsolatba hozható az 1838. évi árvízzel, a Felber-utca 307. sz. alatti kórházból származott
és így szólt: „Fischl Huthändler, Alter: 48 Jahre, todt eingebracht.” 63 (Fischl Huthändler, 48
éves, holtan hozták be.) 1839-ben is volt bejegyzés egy ismeretlen holttestről, amelyet a Duna
vízéből emeltek ki (XVII/95). Egyéb jelét annak, hogy 1838-ban egy természeti katasztrófa
sújtotta volna a zsidó lakosságot, a halotti anyakönyvekben nem találtam.
A szervezettebb közigazgatás érdekében a Terézvárost nyolc belső kerültre osztották szét.
A Terézváros és környékének zsidó lakossága – legalábbis 1841-ig – bérházakban, vagy
61 Bakács 1948. 8, 10.
Az anyakönyvek szerint 1848. októberében megjelentek a tifusz-járvány szorványos esetei (például a Zriny
Gasse 186-ban), majd minden környékbeli kórházban szaporodtak a tifusz okozta halálesetek, amelyeket a
kolerajárvány követett. L. az A 37-es anyakönyv 66-68. lapját: a 350. sz. bejegyzés alatt szerepel például Samuel
Spitzer, aki Balassagyarmaton született és a Nemzeti Gárda 39 éves altisztje (Korporal) volt. Spitzer ugyancsak
a járvány áldozata lett, és a katonai kórházban halt meg.
BFL XV 20 Egyházi anyakönyvek.
62 Némethy 1938. 125
Uo. 127. oldalon van egy összehasonlítás a városi kerületeket ért anyagi kárról. Terézváros kára 3. 686. 334 Ft
volt, miközben Belváros gazdagabb lakosságát 1.071.040 forintos kár érte. Lipótváros kára 545. 706 Ft. volt.
63 Sterberegister (Todten-Protokoll) XXXIII. Fólió/122.
106