DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

anknüpft und deren Ideen lebendig erhält, andererseits als eine ethnische Linie der
Überlieferung, als Stammraum und Erbe einer Schicksalsgemeinschaft.“ 3
Max Weber – említi meg ugyanott Kaschuba – társadalmi bezárkozási stratégiának
nevezte az etnosz sorközösségnek történő felfogását. A ma is élő biodeterminista modell,
amely a világot faj szerint osztja népcsoportokra, okot ad arra a következtetésre, hogy a
rasszizmus még nem egy kifutó modell. 4
A népcsoport újabb kultrantropológiai modellje tükrözi a mai világ „könnyelműségét”:
hajlamosak vagyunk a komplikációk leegyszerűsítésére, ezért a népcsoportokat a „másság”
elve alapján határozzuk meg. 5 A népcsoportok eddigi etnológiai leírásai szinte minden
esetben nélkülözték a nemiséget, illetve a női problematikát, ezért egyikük sem felel meg a
valóságnak.
A vallásetnikai csoportok egzisztenciálisan nélkülözhetetlen öntudata 6 az adott csoport
nyelvében nyilvánul meg. A nyelv – és ezen a helyen egy konkrét nyelvi képződményről
beszélek – a beszédaktusok létrehozására szolgál ugyan, de az aktus előfeltétele az, hogy egy
közösség tudatában jelen legyen az élő nyelv. 7 A nyelv az adott közösség minden tagjának
tudatában létezik, és számtalan beszédaktus alapjául szolgál. Ugyanis a nyelvi
képződménynek nincs más létjogosultsága. 8
Sapir-Whorf hipotézise értelmében a nyelv nemcsak az emberi tapasztalatokra nyúl vissza,
de valójában a nyelv definiálja számunkra ezeket a tapasztalatokat: „Menschen sind einer
bestimmten Sprache unterworfen.” 9
Magyarországon letelepült zsidó vallásetnikai csoport közös etnikai nyelve a 19. századig
a jiddis nyelv helyi változata volt, a 19. század második felére a magyar nyelvi inkulturáció
3
Kaschuba 2003. 142 (Ford: ragaszkodik a mitológiai eredethez, és elevenen tartja annak eszméjét, másrészt
(olyan), mint a hagyomány etnikai vonala, mint egy sorsközösség törzsi tere és öröksége).
4
Kaschuba 2003. 143
5
Uo. 145. A másság elve alapján közelíti meg a nőt Emmanuel Lévinas is, akit erősen befolyásolt a nő talmudi
értelmezése. Lévinas 1999. 124-127 és 129.
Ezt az ötletet J. Derrida hangosan üdvözölte (Derrida 2000), noha az ötlet nem volt új. 1910-ben Dr. Samuel
Krauss írta le a talmudi helyeket, amelyek a nőt „házként” (héb. bajit) definiálták, kiemelve annak „bensőségét”:
Krauss, 1910. 49, 50.
6
Ebben a vonatozásban Trubetzkoy még a „nacionalizmus” szót is pozitívan értékeli, mert ez - véleménye
szerint - részben kifejezi, hogy az adott etnosz képes megismerni önmagát. Trubetzkoy Szokratesz szavaira utalt,
aki szerint mindenkinek arra kell törekednie, hogy ismerje meg önmagát és eszerint viselkedjen.
Trubetzkoy 1995. 35
7
a. A beszédaktusokról és a fogalom magyar nyelvi használatáról: John R. Searle 2000. 147-156
b. A nyelv jelenléte a csoport tudatában semmiképp sem azonos a Jung-féle kollektiv tudattal. Arról van itt
szó, hogy a csoport tagjai tudják, hogy van egy külön nyelvük, amely különbőzik más csoportok nyelvétől,
ismerik ennek a nyelvnek nevét, sajátos hangzását, amely gyakorta a csoport népénekeinek ritmusában is jelenik
meg. Lexikai jelentések és árnyalatok segítségével a tagok képesek szóképeket alkotni, amelyek nyelvi
emlékekhez kapcsolódnak.
8
Трубецкой 1989. 5 (Einleitung).
9
Klaus-Peter Koepping in: Marschall 1990. 220 (Ford. Az ember alá van vetve a nyelvnek)
41