DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

A már megemlített német ajkú idegen átutazó 1841. évi jegyzete foglalkozott a pesti nők
sajátos jellemzésével is. Véleménye szerint a pesti nők sokkal magabiztosabbak és jóval
emancipáltabbak voltak a férfiakkal való társalgásban, mint más városok leánykai, akik
sohasem távolodtak el a rájuk vigyázó anyjuktól: „Die erwachsenen Töchter in Pesth
behaupten einen gewissen Grad Selbständigkeit und haben sich, z. B. den Männern gegenüber
mehr emanzipiert, wie dies in anderen Städten der Fall ist, wo das Töchterchen vom
Mütterchen sich nie entfernen darf, um mit diesem oder jenem jungen Herrn allein zu
sprechen.“ 97
A leírásban szóba hozott női emancipáció a század elején bizonyára csak a tehetősebb
zsidó női réteget érte el. Pesten a 19. század elején ugyan nem voltak olyan szalonok, mint
Berlinben, vagy Bécsben, de a pesti zsidó nők egyrészt a rokoni kapcsolatoknak, másrészt a
német nyelvű divatsajtónak köszönhetően tájékozottak voltak. 98 Elég hamar kezdődhetett a
magyar nyelvoktatása is, noha nem olyan gyors ütemben, ahogy a magyarosodás hívei
kívántak. Ezt abból látjuk, például, hogy 1841-ben Ballagi (Bloch) Móric egy felhívást
intézett a magyar-zsidó tanítók központi képesítéséről. 99 Az előző (III.) rész utolsó soraiból is
arra következtethetünk, hogy a magyar nyelvtanulásra a zsidó művelt körökben volt
kereslet. 100 De az 1830-as években a magyar nyelv még távol sem honosodott meg a pesti női
körökben. Ezt Patachich József is megjegyezte, mondván, hogy a magyar nyelv a nép
szélesebb rétegekben való elterjedését akadályozza, hogy a kereskedők és az iparosok
nagyobb részt németekből tevődnek össze, de az egyre szaporodó pesti zsidók is ezt a nyelvet
beszélik. A hölgyek sem járulnak hozzá a magyar nyelv elsajátításához – Patachich
véleménye szerint – ugyanis a németek azok, akik a divatárut Magyarországra hozzák. 101
1. 5. A pesti nők külseje, öltözködése, életformája
Az alábbi információkat Dr. Jankovich Antonnak köszönhetjük. A nőkről Jankovics
ugyanolyan leereszkedően és kioktatóan nyilatkozott, mint a pesti zsidókról. Elképzelhető,
hogy ebben nem a személyes nőgyűlölete, hanem a 19. századra rögzült társadalmi
magatartási minta nyilvánult meg.
97 G. S. B. 1841. 4-5.
98 Szoros rokoni kapcsolatok fűzték Bécshez Bauer és Ullmann családokat. Bauer Móric felesége Bécsből
származott. Kadisch nagykereskedő (és más közösségi tag – l. 1827. évi adóösszeírásban) is Bécsből érkezett.
Több zsidó nő Pozsonyból származott, ahol az európai divat és új szokások (mint például a szabadtéri séta)
ugyancsak már elterjedtek a zsidó nők körébe. Vö. a 110. sz. lábjegyzetnél is.
99 Balogh-Gergely 1993. 53
100 Vö. az óbudai izraelita iskoláról szóló fenti jelentést dolgozatom III. része végén.
101 Patachich 1833. 2: „[…] die Deutschen, die die Modewaren in unser Land einführen.“
114