Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Pető nem egy feminizmust, hanem a társadalmi diskurzustól függően több<br />
feminizmusfajtát tételez fel. Elsőnek a klasszikus feminizmust mutatja be, amelyhez a<br />
nőellenes bio-determinizmus elutasítását is csatolja. A második típus – a bipoláris világ,<br />
amelynek egyik példája a Mária-kultusz nőközpontú újraélesztése. A harmadik típus a nemek<br />
kölcsönös együttműködését tételezi fel. 49<br />
A feminizmusról való elméleti diskurzust a szerzőnő azzal a találó megjegyzéssel foglalja<br />
össze, hogy a feminizmus alapvető momentuma az ellenérzés a tekintélyuralmi módon<br />
szervezett intézmények iránt, valamint az előírt társadalmi nemek szerinti szerepek eltörlése. 50<br />
1. 4. Női kutatások a pesti zsidó közösség kulturális szomszédságából<br />
A magyarországi zsidó kultúrához történetileg közelálló német nyelvterületen találtam néhány<br />
releváns női kutatást, amelyből az egyik a frankfurti, 51 a másik a bécsi, illetve bécs-újhelyi<br />
zsidó közösségről szól. 52 Ez a két munka annál is inkább felkeltette az érdeklődésemet, mert<br />
úgy szintén a levéltári forrásokra támaszkodik.<br />
Az első dolgozat a gender nyelvet választotta, ami a címében is megmutatkozik. A<br />
frankfurti közösség kutatása a tipikus zsidó egzisztenciális helyzetben – a zsinagógai, illetve<br />
egyéb hagyományos vallási szituációkban – valósult meg. Írásában a judaista kutatónő nem<br />
fordított különös figyelmet a történetiségre: a középkori zsinagóga körülményei<br />
összemosódtak a 19. századvégi, illetve a 20. század feltételei között működő zsinagóga<br />
eseményeivel. Teológiailag, illetve vallástanilag ez valószínűleg helyes is: a vizsgálat<br />
középpontjában ez által maga a zsinagóga és a vele kapcsolatos vallási események maradnak.<br />
Ugyanakkor az antropológia, de egyáltalán a kultúratudomány szempontjából is ez a felfogás<br />
helytelen. Hiszen a zsinagóga nemcsak az épület és a szertartás, hanem maguk az emberek is,<br />
akik a zsinagóga elválaszthatatlan részét alkotják. Az 1930-as Ezrat ha-Nashim zsinagógai<br />
részben ülő zsidó nők nyilván nem hasonlítottak az 1748-as zsinagógai részlegben – הניר םוקמ<br />
הלפתו - imádkozó nőkre. Még akkor sem, ha mindkét hely egyformán galériaszerű épületrész<br />
volt.<br />
A szerzőnő a leírás során lépten-nyomon a halakhikus irodalomra hivatkozik, amiért<br />
vizsgálata a nők sajátos helyzetére nem tér ki. A halakha ugyanis valóban kötelezi a nőt az<br />
A társadalmi előítéletek és korlátok alapján létrehozott női „identításról” tárgyal Judith Butler „Gender Trouble”<br />
című munkájában.<br />
Butler repr. 2007, 2008. pp. 2-8, 22-34, de főleg „The body politics of Julia Kristeva” című fejezetében pp. 107-<br />
127<br />
49 Pető Andrea 2003. 43-46<br />
50 Uo. 49<br />
51 Tzvia Koren-Loeb 2007<br />
52 Martha Keil-Klaus Lohrmann 1994<br />
18
Change language