DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

magyarországi zsidóság közeledését a magyarsághoz. Ugyanakkor éppen Kohn Sámuel
érintette az idegenséget kiváltó magatartási mintákat. 64 Elképzelése szerint az 1360. évi
kiűzetést megelőzően a magyarországi zsidók szinte zavartalan harmóniában éltek az ország
nem zsidó lakosságával, sőt a két társadalom magatartási mintái között nem volt számottevő
különbség. Ez nyilván azt is jelenti, hogy az 1360-as éveket megelőzően a zsidó
normacsoportról nem beszélhetünk. A helyzet Kohn szerint teljesen megváltozott a zsidók
1364-es visszatérését követően. Kohn Sámuel úgy vélte, hogy a specifikus zsidó magatartási
mintákat a zsidóság kívülről hozta, miközben a honi zsidóság mindig is arra törekedett, hogy
a magyar minta szerint éljen. A magyarországi zsidók – természetes érdekeivel összhangban –
a magyar nemzet részét képezték.
Büchler Sándor ugyancsak az elbeszélő történetírás képviselője, nagy tisztelettel
viszonyult elődjeihez. Büchler saját munkájával hozzájárult a korábbi kutatások, de
elsősorban Kohn Sámuel irányzatának folytatásához. Főművének 65 stílusa is emlékeztet Kohn
Sámuel narratívájára. Buda, Óbuda és Pest zsidó közösségeiről szóló izgalmas és tanulságos
történeteiben nemcsak a pozitívan kiemelkedő személyek, de a zsidó botrányhősök is
szerepelnek. Többek között Joel Berkovics nevű zsidó vállalkozó, akinek neve leírásomban is
megtalálható. 66
Büchler által bemutatott zsidó közösség minden vita, sőt veszekedés ellenére egy – a
valóságban aligha fellelhető – egységes zsidó hagyományt mutatott fel, amelynek része a
magyar kulturális integrációra irányuló törekvés volt. A közösségek megalakulását és
átalakulását, esetleges hanyatlását Büchler a rabbik működésével magyarázta. Szerinte a
rabbik műveltsége meghatározó volt a közösség művelődési szintjének kialakulására. Pest
városa és a zsidó közösség közötti terjedelmes levelezésben (l. az Intimata-gyűjteményben 67 )
azonban nem találtam meg a rabbik meghatározó szerepének nyomát. Wahrmann rabbi neve
csupán kétszer fordult elő a letelepedéshez szükséges ajánló levelekben, amelyeket többnyire
a magyar nemesek és főbérlők, a zsidó nagykereskedők, illetve a helyi közösségek vezetői
írtak alá.
A pesti közösségi jegyzőkönyvben Wahrmann nevét a rabbi választás miatt gyakrabban
említették. Így a 132. oldalon megtalálható Israel Wahrmann utódjaként választott rabbi
63
A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig, Budapest, 1884
64
Kohn 1884. 41
65
Büchler 1901
66
Joel Berkovics paszományos és vendéglő-bérlő nevét a Budapest Fővárosi Levéltárban őrzött zsidó levelezés
korai részében találtam meg, az 1827. évi adóösszeírásban pedig Berkovics utódaira bukkantam rá.
BFL Int. a. m. 4647/I
67
BFL Int. a. m. 4647, 4957/I, II
22