DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

szakképesítési formák, az irodalmi és a tudományos ismeretek (a tudáspotenciálok). Mégis
éppen a pesti zsidók voltak azok, akik aktívan részt vettek a magyarországi zsidóság
úgynevezett magyarításában, ami nemcsak a 18. századra kialakult magyar kultúra
tartalmainak elsajátításában, de az új kulturális normák megformálásában is megnyilvánult –
elsősorban az irodalomban és a képzőművészetben.
Az Óbuda németes hagyománya részben valóban közrejátszódott a pesti zsidó kultúra
létrejöttében, 27 de még sem ez a kultúra lett a domináns. Többek között azért sem, mert a
pesti zsidóság óbudai gyökerei ugyan vitathatatlanak, de sok pesti zsidó család nem Óbudáról
származott. Nem kizárólag az óbudai körzetből, hanem több lengyelországi és galíciai tanító
és tanár is vándorolt fel Pestre.
Moess Alfréd zsidó demográfiai tanulmánya a 18. századi magyar zsidó településeket
nagyjából három típusra bontotta: az agglomerációs, az 50-150 lélekszámmal, illetve a
legfeljebb 50 lélekszámmal rendelkező település-formára. Az óbudai zsidó település az 1700as
évek végére az első típushoz tartozott. Az 1800-as évek elején nagyságrendileg, de
tekintély szempontjából is itt a pozsonyi közösség után az ország második legerősebb zsidó
közössége alakult ki. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei települések – és ezen belül
különösen a pilisi járáshoz tartozó Óbuda – zsidó lakossága képezte a 18. századvégi pesti
letelepedés fő humán forrását. Büchler Sándor könyve 28 nyomán Moess Alfréd is úgy vélte,
hogy az első pesti telepesek Óbudáról származtak. 29 Büchler szerint az óbudaiak minden tiltás
ellenére még 1759-ben egy hátsó ajtón jutottak be Pestre. 30
De amint már említettük, több korai pesti zsidó telepes, akiről a Budapesti Fővárosi
Levéltár (BFL) és a Zsidó Levéltár iratai is tanúskodnak, nem Óbudán született. Az is igaz,
hogy sokan közülük a türelmi adót az óbudai közösségnek fizették, illetve tartoztak
megfizetni. Így fordulhatott elő, hogy némely nem óbudai zsidót is óbudainak neveztek
Pesten. A türelmi adó Óbuda felé történő fizetését említi Büchler Sándor, de a korabeli óbudai
és pesti zsidó adóösszeírásokból is ez egyértelműen kitűnik. 31
A pesti közösség 1826. évi összeírásából (conscripcióból) kiderül, hogy 169 legrégebbi
pesti zsidó lakós közül 32 csak harmincan vallották magukat óbudainak. Ez a szám mégis
kiugróan magas volt a többi migrációs csoporthoz képest. Főleg, hogy Óbudáról nemcsak
27
Dr. Groszmann 1920. 86-87. A dolgozat témája a pesti kultusztemplom, amely a bécsi zsidó templom
mintájára készült, és ezt a mintát akarták véglegesen rögzíteni a templom hívei.
28
Büchler 1906. 344
29
Moess 1968. 60
30
Büchler 1904. 337
31
BFL: V6/XV.20. 36-1, 2434-2435
32
Akik az 1826-1827. években már legalább 25 éve laktak Pesten.
73