DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

A migrációs táblázatokból kitűnik, hogy Pozsony és Nyitra a nem zsidó lakosság
szempontjából is intenzív bevándorlási forrás volt. 122 A dolgozatomban látni fogjuk, hogy
Óbuda mellett Pozsony és környéke is a pesti zsidó lakosság főforrása volt. A bevándorlás
1720-ban történő fellendülését Fallenbüchl a pesti városfejlesztési építkezéssel magyarázta, és
ezt a pesti pestisjárvány sem akadályozhatta. Az 1750-es évektől kezdődően a város
szívóhatása megnövekedett, mert Pest ekkor már kereskedelmi centrummá válik.
Prepuk Anikó kortárs történésznő elsősorban a vallási formációk zsidóságát kutatja. A mai
zsidóság jellemző vonásainak kialakulását Prepuk a zsidó „reformaranykorban” véli
felfedezni, amelyet ezért egy társadalmi jelenségként közelít meg. 123 Prepuk tudományos
módszere ugyan eltér a kultúra antropológiai, illetve feminista kutatástól, amely az ember
egzisztenciális körülményeinek leírására törekszik, de maga módján kétségtelenül hozzájárul
a magyarországi zsidó kultúra gondozásához. Ezen kívül Prepuk Anikó munkája olyan
kérdéseket vet fel, amelyek ma is foglalkoztatják a magyar zsidó (és nem zsidó) társadalmat.
A vallási és társadalmi reform kérdése a pesti zsidó közösség előtt már a kezdetek kezdeténél
ott állt, ezért Prepuk Anikó munkáit nem is lehetett figyelmen kívül hagyni.
Debrecenben, 2000-ben megjelent Miért éppen recepció? Az izraelita vallás
egyenjogúsítása az 1890-es években című tanulmányában Prepuk az egyenjogúsítást az
emberi élet eseményeihez (például az anyakönyvezéshez, a házasság szabályozásához és a
hivatalos elismeréséhez) is köti. 124 A szerzőnő olyan valódi zsidó helyzeteket hozott szóba,
mint a vegyes házasságot és a kikeresztelkedést, amelynek „hajlamát”, illetve motivációját a
vegyes házasság tiltása csak erősítette. 125 Katolikus egyház kategorikusan elutasító
magatartását így fogalmazta meg: „Az egyházi főrendek egyrészt a zsidó keresztény viszonyt
illetően a cultus disparitas mint házassági akadály fenntartása mellett érveltek, másrészt
tiltakozásuk határozott állásfoglalást jelentett a polgári házasság intézménye ellen.” 126
Az egyház a zsidó erkölcsöt oly mértékben idegennek tartotta, hogy – és itt a szerzőnő
Prohászka Ottokárt idézte 127 – a zsidó morált valóságos átoknak nevezte, amely rontóan hatott
a keresztény műveltségre.
A 2000. utáni tanulmányaiban Prepuk elsősorban azokat a társadalmi folyamatokat
tematizálja, amelyek ábrázolására a magyarországi zsidóság mai kutatói – nem éppen
szűkmarkúan – folyamatosan új fogalmakat alkotnak. A fogalmak szaporodása a történetről
122 Uo. 271
123 Prepuk Anikó 2008. 187
124 Prepuk Anikó 2000. 265
125 Uo. 269, 266
126 Uo. 268
127 Uo. 275
34