DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

valóságos társadalmi szerepe és az ezzel kapcsolatos zsidó közösségi elképzelések között
vannak differenciák. Majd ezt írja a zsidó nők társadalmi státuszának változásáról: „The
women of my generation were brought up with the notion that mothers do not work (even
when ours did and we were proud of it). The Jewish woman was “princess,” wife, mother (a
lifecycle progression not hers alone). Yet the variety of Jewish women’s activities a century
ago, like today, corresponds neither to the halakhic construction of female role models nor to
the 1950s view of princesses and mothers.” 41
Ugyancsak a társadalmi szerepváltozásról értekezik Judith R. Baskin The changing role of
the woman című tanulmányában. 42 Gail Labovitz a zsidó nők munkában való részt vételéről
szóló tanulmányát semmiképp sem hagyhatom ki a felsorolásból, hiszen pontosan arról a
rabbinikus családi gazdasági modellről írt, amelyet a kutatásom női társadalmi státuszokról
szóló részében írok le. Labovitz hangsúlyozza, hogy a zsidó nők aktívan vettek részt a családi
üzletben, de ezzel egyidejűleg ki voltak zárva a vallás gyakorlásának különböző formáiból és
a tanulásból. 43
Budapesti születésű Pető Andrea folytatja a magyar feminista vonalat. Az 1998-ban
megjelent Nőhistóriák, a politizáló magyar nők történetéből 1945-1951 a zsidó nőegylet
háború utáni történetét meséli el a Mirjam forrása című fejezetben. 44 Ugyanebben a kötetben
jelenik meg a Magyar Feminista Egyesület utótörténete is, amelynek megalakulásához a zsidó
nők nagymértékben hozzájárultak. 45 A Napasszonyok és holdkisasszonyok című, 2003-ban
megjelent könyvét Pető a politizálás alaktanának nevezte. A könyv bevezető részében Pető
bemutatja a nőkutatásának módszerét, a narratív életinterjút, 46 és felhívja a kutatónők/kutatók
figyelmét a nők közötti különbségekre, amelyek külön vizsgálatot érdemelnek. 47
Az úgynevezett női identitás leírásánál Pető kerüli a magyarázó hangnemet. Vizsgálatának
célterülete a társadalmi cselekvés és társadalmi tevékenységi kör (agency) összekapcsolódása
az időleges, a viszonylagos, a kulturális, illetve intézményes és makrostrukturális közegben. 48
41 Nancy L. Green 2002. 42
42 Judith R. Baskin 2005. 402.
43 Gail Labovitz 2007. 13.
A zsidó nők gazdasági munkában való résztvételének példái megtalálhatók a MZSO-ben is.
Pest megyei váci járás 1767. évi összeírásában szerepel „Catharina Michaelis mendicando vivit, Maria Samuelis
merces exigui momenti distrahit, Filipina Ulmeris fructus et legumina distrahit (viduae)”
MZSO XVI, 1974, 163 (26/4. sz. táblázat)
44 Pető Andrea 1998. 46-56
45 Hrotkó Larissza 2008. 153-164
46 Pető Andrea 2003. 34-35.
47 Uo. 35
48 Uo. 37
Az „identitást” szót Pető Andrea szövegéből idéztem, de valójában nem tudom, hogy a szerző mit értett eme
sokat használt, de elég hómályos fogalom alatt, vagy miért alkalmazta ezt a nőiességre.
17