DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

Az 1827-ben megjelent pesti kalauz szerint a városban 3991 zsidó lakos élt. 13 Ez a szám
(7,4% Moess Alfréd adatai alapján) 14 magasabb volt az országos mutatónál (2,28%).
Akkoriban a latin és görög szertartású katolikus lakosság a magyarországi összlakosság 60,
37%-át is elérte. A katolikus többség meghatározta a más vallásúak magatartását és erkölcsi
felfogását. Eklatáns példája a katolikus vallásetnikum dominanciájának, hogy noha a
református és az evangélikus vallású magyar lakósok az ország lakosságának 25, 69%-át
tették ki, 15 csak 1813-ban írták elő törvényben, hogy az evangélikusok többé nem nevezhetők
eretnek. 16 Pesten 763 református és 1660 evangélikus élt, 1835-ben a lakosság számának
növekedésével emelkedtek ezek a mutatók is. Az evangélikus lett a domináns protestáns
vallás Pesten. 17 A pesti Deák téri nagy evangélikus templomot 1811-ben szentelték fel, 1830ban
volt a pesti Széna (mai Kálvin) tér első református istentisztelet. 18 Ám a város továbbra is
túlnyomóan római-katolikus maradt. A katolikus vallás valósággal városvallássá fejlődött. 19
Zsidó telepeseknek, tehát, elsősorban a magyarországi római-katolikusok rétegében kialakult
magatartási normákhoz kellett igazodniuk. A Helytartótanács 1800. március 18-i, 6320.
számú rendelete is a római-katolikus vallást egyenest uralkodónak nevezte, amikor előírta,
hogy „az elhagyott és kitett ún. „státus-gyermekeket” az uralkodó vallásban kell nevelni,
tekintet nélkül a befogadó vagy az örökbefogadó vallására.” 20
A templomokat és a templomtereket a pesti római-katolikus szónokok, illetve
prédikátorok uralták, akik jellemzően képviselték a pesti kultúra két domináns profilját: a
németet és a magyart. 21 A magyar nyelv még 1804-ben is csak egyike volt a városban
használt nyelveknek. Az 1804. január 1-i Vereinigte Ofner-Pester újság egy elméletigyakorlati
tanfolyamot hirdetett az „itteni főiskolán,” amelyet az orvosok és sebészek képzési
kurzusa mellett szerveztek a patkolással is foglalkozó állatorvosoknak. A nyilvános
előadásokat latin nyelven, az írni és olvasni tudó kovácsok részére magyar, német és szlovák
nyelven is tervezték megtartani: 22 „… die öffentlichen Vorlesungen werden in lateinischer,
13
Dorffinger 1827. 186
Schams Ferenc szerint 1820 körül Pesten 224 zsidó család lakott: Schams 1821. 132
14
Moess 1968. 64. Kósa János adatai csak 6, 4%-os mutatót eredményeznek, de ez akkor is jóval az országos
átlag felett volt. Kósa 1937. 5-6.
15
Balogh Margit-Gergely 1993. 42
16
Uo. 35
17
Kósa 1937. 146
18
Uo. 43
19
Uo. 80
20
Balogh Margit-Gergely 1993. 25
21
Kósa 1937. 81, 82-83, 89
22
Vereinigte 1804 (1) 2.
97