DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

Übernahme der bürgerlichen Werte bald zur Veränderung von Genderrollen und damit auch
zur Neukonzepierung der Sozialstruktur innerhalb der jüdischen Gesellschaft.” 60
2. A pesti zsidóságot tématizáló munkák rövid áttekintése
2. 1. A történész-rabbik narratívái a pesti zsidóságról
Kohn Sámuel, Büchler Sándor, Venetianer Lajos és Groszmann Zsigmond történész-rabbi a
magyarországi zsidóságot saját közösségük tükrében ábrázolták. 61 Nemcsak azért, mert a
vallási foglalkozásuk befolyásolta őket, hanem, mert a rabbikar a történetírást
hagyományosan a zsidósághoz való tartózás pozitív tudatának nevelésére használta. A
magyarországi zsidó történetírásra az is volt jellemző, hogy a történész-rabbik a zsidók
történetének helyét a magyar nemzeti keretben látták, kifejezve ezzel, hogy a zsidók számára
ezen a földrészen csak egy életforma létezik, amely megegyezik a magyarság
egzisztenciájával. Ezt a főkritériumot a 20. század első felének történész-rabbijai a múltbeli
eseményekre is kivetítették.
A zsidók pesti letelepedését elbeszélő írások, természetesen, csak a férfiakról szóltak,
ugyanis ezt a fajta kutatást kizárólag a kognitív tartalmak érdekelték. A ritka női név a férfiak
kísérőjeként jelent meg, de nem volt a férfiakkal egyenlő értékű. 62
Kohn Sámuel. Három történész-rabbi közül elsőnek Kohn Sámuelt említem meg, noha a
zsidók pesti letelepedéséről tulajdonképpen nem írt. Személyében azonban olyan zsidó
történészre és pesti rabbira emlékezünk vissza, akinek főműve 63 sokban meghatározta a
magyarországi zsidó történetírók irodalmi stílusát. Wahrmann Izrael (1755-1826), Schwab
Löb (1794-1857) és Meisel Farkas Alajos (1815-1867) után Kohn Sámuel negyedik pesti
rabbi volt. Kohnt 1866-ban hívták meg Pestre a rabbi székbe, de nemcsak rabbiként dolgozott,
hanem tanított, kutatott és írt. 1899-1905 között homeletikát tanított a budapesti
Rabbiképzőben. A zsidók történetén kívül 1877-ben Berlinben megjelent Die Hebräischen
Handschriften és 1881-ben A héber kútforrások című tanulmány. Ezek a művek izgalmas
részleteket közölnek Magyarországról és a korai magyarországi zsidóságról. Ezen kívül a
szerző néhány eredeti korabeli szöveget is bemutatott, amelyekből megismerhetjük például a
18. századi zsidók nyelvét, öltözékét és azt, hogyan érintkeztek a nem zsidó lakósággal. Kohn
Sámuel gyakorlati tevékenységével – és az imént említett tanulmányaival is – szolgálta a
60 Uo. 38
61 Venetianer Lajos A magyar zsidóság története a hongoflalástól a világháború kitöréséig (Budapest 1922)
című munkáját dolgozatomban nem részletezem, mert nem volt meghatározó hatással kutatásomra.
62 Így az adakozók névsorában a nők is szerepeltek. Például Groszmann „A pesti kultusztemplom”
tanulmányában megemlíti Goldberger Erzsébet, illetve gróf Nádasdy Forray Julia adómányát.
Groszmann 1920. 93.
21