DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

hasonlóságok fejlődtek ki. Az alábbiakban két magyarországi kutató munkáiból idézek, akik
közül az egyik a német etnikai, a másik a zsidó etnovallási csoporthoz tartozott.
Hutterer Claus-Jürgen (Miklós, 1930-1997) főleg a német nyelvjárásokat kutatta, és már
ezért sem hagyhatta szó nélkül a magyarországi jiddist. Hutterer állította, hogy a jiddis egy
több nyelvjárásból álló önálló nemzeti nyelv, amely sajátos írásbeliségével rendelkezik. 14 A
jiddist nem egy dialektusnak, hanem a német nyelv egyik melléknyelvének tekintette, amely
„als Ergebnis der Integrierung zahlloser Sprachhorste und Sprachklippen den Stand einer
Nebensprache – mit einem anderen Ausdruck – Nahsprache erlangte.” 15
Ezt a nyelvet Hutterer német irodalmi nyelv mintájára „Hochjiddis”-nak, vagyis
normatívnak nevezett. Megjegyezhetjük, hogy Hutterer szerint a jiddis nyelvjárások között a
litvániai áll fonetikailag legközelebb a német normanyelvhez. 16 A magyarországi zsidók
jiddis nyelvjárására a felsőnémet nyelvjárások (Oberdeutsch) hatottak nagymértékben. „Das
Jiddis der ungarischen Städte hat sich Jahrhunderte lang im engen, sprach-geographisch
motivierten Kontakt mit der ostdonaubairischen Mundart derselben Städte, aber auch mit der
zeitgenössischen Wiener Verkehrssprache und der deutschen Schrift- und Umgangssprache
entwickelt. Hinzu kam der zunehmende Einfluss der ungarischen Umgebung und der vielfach
auch strukturell abweichenden ost-zentral-jiddischen Mundart.“.
A magyarországi nagyvárosok jiddis diglossziája (a normanyelv és a mellette működő
lokális nyelvi variáció, amelyet németül Jüdisch-Deutsch-nak neveznek) a nyugati jiddis
nyelvjárások rendszerében egy önálló, nyitott nyelvrendszer kialakulásához vezetett.
Bakonyi József 18 munkája a héber hangtan jiddis nyelvre kifejtett hatásáról 1946-ban
jelent meg a Magyar- Zsidó Szemlében, amikor a szerző már nem volt az élők sorában.
Bakonyi szerint a zsidóság a hosszú történelme folyamán többször változtatta meg nyelvét, de
a népi egyéniségét sohasem adta fel. Ez önmagában is elég forradalmi kijelentés, ha arra
gondolunk, hogy a nyelv egy-egy népcsoport meghatározó magatartási normája. Bakonyi
tovább megy ebben az irányban állítva, hogy a zsidók az idegen területeken való
14 Hutterer 1991. 60
15 Uo. 68: „a számtalan nyelvi sziget és szirt integrációja következtében elérte egy német melléknyelv – másként
kifejezve – a német nyelvhez közel álló nyelv státuszát.”
16 Uo.
17 Uo. 60: A magyar városok jiddis nyelve évszázadokon keresztül szoros, nyelvileg és földrajzilag motivált
kontaktusban fejlődött az említett városok kelet-dunamenti és bajor nyelvjárási elemekből álló dialektusával.
Hatott továbbá a korabeli bécsi köznapi és a német irodalmi és köznapi nyelv. Ehhez még hozzájárult a magyar
környezet, és a strukturálisan több vonatkozásban eltérő kelet-középnémet nyelvjárás növekvő hatása.
18 Bakonyi József (Munkács). A héber hangtan jiddis nyelvre kifejtett hatásáról szóló értékezés a szerző
disszertációjának részét képezte. Posztumusz jelent meg Immanuel Löw emlékére 1947-ben kiadott évkönyvben
is: Semitic studies in memory of Immanuel Löw – Keleti dolgozatok Löw Immanuel emlékére. A kötet 105 lapja
még 1944-ben készült el, de ezután a nyomtatást betiltották. Bakonyi József életét ugyanúgy, mint a kötet más
szerzőit is – többek között Löw Immanuelét és Vidor Pálét – a deportálás oltotta ki.
17
43