You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
szükségleteire. 79 Chevra Kadisa alapítását Büchler 1790-re tette, ami ugyancsak igazolja,<br />
hogy az 1790. előtti években a zsidók vagy csak ideiglenesen tartózkodtak Pesten, vagy nem<br />
alkottak tényleges közösséget.<br />
Groszmann Zsigmond Pesten, 1880-ban született, ősei az első pesti telepesek között<br />
találhatók meg. 1905-ig Groszmann a Rabbiképző növendéke volt. 1904-ben<br />
bölcsészdoktorrá, 1906-ban rabbivá avatták. Először pesti segédrabbi, majd rabbi, végül a<br />
rabbihivatal vezetője lett. Az 1929. évi Zsidó Lexikon Groszmannt a 19. századi zsidóélet<br />
legkiválóbb ismerőjének nevezte. 1927-ben, a zsidó hitközség 125. évfordulójára jelent meg a<br />
Pesti Izraelita Hitközség monográfiája. Groszmann elődjeihez hasonlóan elbeszélő stílusban<br />
írta meg a pesti zsidóság életét, ezért az óriási történelmi anyagot többnyire az események<br />
körül csoportosította. Gyakran az írásai publikálását is homeletikai szándékkal bizonyos<br />
ünnepi alkalmakhoz kötötte. Groszmann attól sem riadt vissza, hogy történetírásokban<br />
személyes érzelmeit is megnyilvánítsa. Liberális beállítottságáról szól többek között az a<br />
megjegyzése, hogy a pesti közösség nem tűrte a jogtalanságokat: „Más országokban, a<br />
középkorban általában, de még a 18-ik század elején is találkozunk hatóságilag kinevezett<br />
elöljárókkal, kik hatalmukat nem épen a község javára fordították, miért is a községek sehol<br />
sem voltak tőlük és működésüktől elragadtatva. A pesti zsidók is már kezdettől fogva<br />
iparkodtak a reájuk kényszerített „elöljárók” önkényeskedései alól felszabadulni.” 80<br />
Ez a megjegyzés azokra az ellentétekre vonatkozott, amelyek a pesti közösség tagjai<br />
között alakultak ki rögtön a pesti életük elején. A főrabbi Abelsberg Baruch, Sachs Márkus és<br />
Liebner Mózes erkölcstelen magatartásában látta az ellentétek okát, akik nem törődtek a<br />
közösséggel, hanem csak személyes hasznuk után futottak.<br />
A kezdeti dolgok erkölcsi megítélésében Groszmann a felvilágosult, a magyar társadalmi<br />
integrációra törekvő rabbiként túlságosan szigorú volt, sőt megfeledkezett arról, hogy a 18.<br />
század végi – 19. század eleji körülmények és erkölcsi felfogások nem egyeztek meg a 20.<br />
század 20-30-as éveinek magatartási mintájával. A pesti közösség létrejötte szorosan<br />
kapcsolódott a társadalmi-vallási változásokhoz. Nemcsak a személyek, de a régi társadalmi<br />
keretek sem feleltek meg az új pesti zsidó közösségnek, sőt ez a közösség a régi keretekbe<br />
már be sem fért. Groszmann, noha folyamatosan a változásokról írt, mintha nem vette volna<br />
észre, hogy a pesti közösség sajátos életformája a zsidóság új magatartási mintájának<br />
megszilárdulásáról tanúskodott, amelynek kialakulása erősen függött össze a külső társadalom<br />
változásaival (emancipációjával).<br />
79 Büchler 1891. 626-628<br />
80 Groszmann 1834-1935. 198<br />
25
Change language