You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
emancipálnak egymást. A civilizáció az emancipálódás folyamán kinövi a szembenállás<br />
struktúráját 142 és túlmegy az evilágiság-túlvilágiságán is. 143<br />
A zsidó emancipáció egész folyamata elválaszthatatlanul összekapcsolódik „mind a<br />
modernség civilizációs magaslatával, mind pedig e civilizációs magaslat saját korában<br />
kimutatható tudatának tényével.” 144<br />
Az emancipáció lényegéről diskurálva a szerző egyrészt visszatért a 19. századba, majd<br />
elvezetett a jövőbe, miközben tágította a horizontális dimenziót is. Ez a horizontális tágítás a<br />
kultúrakutató számára különösen jelentős: ugyanis ilyen módon nem egy ellapított egyenes<br />
irányú, hanem az ember valóságát megközelítő holisztikus kép jön létre, amelyben az egyéni<br />
emancipáció belehelyezkedik az őt érintő, de nem eltakaró társadalmi emancipációba, majd a<br />
magyar egyéni-társadalmi emancipáció összeolvad európaival, amelyben – a szerző reménye<br />
szerint – mégsem tűnik el. Sőt a holisztikus kép az emancipáció fennmaradásának harcát is<br />
ábrázolja. Kiss Endre érdeme, hogy szavakkal szemlélteti a civilizáció értelmét képező<br />
emancipáció fizikai folyamatát: a mindenkori jelen formálását, az előfordulható<br />
megtorpanásokat és a jövő szárnyalását, amely a magát büszkén emancipáltnak hirdető<br />
aktuális társadalmat akár egy barbár világgá is teheti.<br />
A holisztikus kép létrehozása érdekében Kiss az emancipációt nem csupán<br />
történetfilozófiailag, de fenomenológiai módszerrel is vizsgálja. Két másik társadalmi<br />
fogalomhoz fordul, hogy ennek segítségével szemléltesse, mit is ért az emancipáció<br />
szükségessége alatt. 145 Ez a két fenomén a civilizáció és a modernizáció. A civilizációt a<br />
szerző a „civilizatorikus tartalmakkal” szemlélteti Durkheim-ra hívatkozva, 146 miközben a<br />
modernizációt a racionalitás (mitosztalanítás) témájában tárgyalja Friedrich Nietzsche és<br />
Mannheim Károly gondolatainak idézésével. 147<br />
Egyetlen tanulmányban a civilizációs csúcspont, az emancipáció és a társadalmi lét összes<br />
metszetének kapcsolatát Kiss szerint csak érinteni lehet, de ezek a metszetek rendkívül<br />
fontosak a magyarországi zsidó emancipáció, sőt Budapest történetének megértéséhez. 148 És<br />
142<br />
Uo. 66<br />
143<br />
Uo. 72.<br />
Tanulmányának második részében Kiss a történetírás mitosztalanításával foglalkozik. A történeti mítoszok a<br />
társadalmat egyfajta klisé-gondolkodásra kényszerítik, amely egyrészt elveszi a valóságtartalmak<br />
megismerésének lehetőségét, másrészt korlátozza a civilizációs folyamatokat. A mitosztalanítás témája rendkívül<br />
fontos a társadalmi kutatás szempontjából, jelen dolgozat keretébe azonban már tényleg nem fér be!<br />
144<br />
Uo.<br />
145<br />
„Die spezifische Notwendigkeit der Emanzipaton” kifejezést Kiss Endre másik tanulmányából kölcsönöztem:<br />
Kiss 2009. 24<br />
146<br />
Kiss 2008. 63<br />
147<br />
Uo. 73-74<br />
37
Change language