You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Büchler irányvonalát követve Groszmann is a vezetőkre helyezte a hangsúlyt, akik a<br />
közösség javát, vagy, ellenkezően, hanyatlását segítették elő. Ullmann Gáborral például<br />
egyértelműen szimpatizált, a vezetési stílusát biztosnak és céltudatosnak tartotta. Ez a<br />
jellemzés Groszmann racionalitására utal, noha a tanulmány nyelve helyenként, a kor irodalmi<br />
divatának megfelelően, színpadiasnak hangzik. 81<br />
Röviden megemlítem még Groszmann Zsigmond pesti zsinagógának történetéről írt<br />
tanulmányt, amely Szabolcsi Miksa által szerkesztett Egyenlőség XXXIV. évfolyamának 50.<br />
számában jelent meg. 82 A pesti zsidók első temploma 1784. és 1796. között Király utcában<br />
működött. Két évtizeden keresztül megfelelt a közösségnek, ami a letelepedés lassú kezdeti<br />
tempójáról tanúskodik. De végül a Király utcai magánzsinagóga kicsi lett „a közben<br />
hitközséggé alakult zsidók számára.”<br />
Az 1800-as évek első tízedeiben a hitközség elnevezés társadalom-politikailag még korai<br />
volt, ugyan, de ezzel a megnevezéssel Groszmann a szervezési formával kapcsolatos zsidó<br />
véleményt tükrözte, másrészt a külső társadalom felé is legitimálta a zsidók közösségi<br />
jelenlétét Pesten, noha a zsidó vallási közösséget a 19. század elején Pest még csak eltűrte.<br />
Groszmann A pesti kultusztemplom című munkája is a pesti zsidók vallási reform<br />
törekvéseit úgy ábrázolta, hogy különösen kiemelte a pestiek vallásosságát és áhítatát. Az első<br />
jelzővel Groszmann az ortodoxiának kedveskedett, a másodikkal inkább a kereszténység<br />
számára festett kedvező képet a zsidóságról. 84<br />
Groszmann Zsigmondnak, mint zsidó-történésznek nagy érdeme, hogy eredeti forrásokból<br />
dolgozott, amelyeket munkájával a következő generáció számára is megmentett. Mivel<br />
magam is megforgattam a pesti zsidó közösség jegyzőkönyveit, biztosan állítom, hogy ezeken<br />
az oldalakon Groszmann előttem járt. Az első zsidó közösségekről Groszmann nem egy<br />
kívülállóként értekezett, hanem személyes reflexióját írta le. Írásai sajátos pesti emlékiratokká<br />
váltak. Az utókor számára az ilyen írások nem pusztán kognitív, de érzelmi értéket is<br />
jelentenek. Ezzel nem akarom a kívülállók – kizárólag a másodlagos forrásokból dolgozó<br />
történészek – tudományos eredményeinek értékét csökkenteni, hanem a téma tudományos<br />
feldolgozásának sokféleségére szerettem volna rámutatni. 85<br />
81<br />
Groszmannak Ullmann Gábor iránt érzett szimpátiáját, valamint a közösségre vonatkozó néhány személyes<br />
információját Michel K. Silber átmentette saját tanulmányaiba. „A német zsidóság történelmi tapasztalata és<br />
hatása a magyarországi zsidó felvilágosodásra és vallásreformra” 2006. évi című tanulmány 68. számú<br />
végjegyzetében Silber egy rövid utalást tesz Groszmann „A pesti zsidóság vezetői” című munkájára.<br />
Silber 2006. 41.<br />
83<br />
Uo. 12<br />
84<br />
Groszmann 1920. 87<br />
85<br />
Legalább a lábjegyzetben meg kell említenem még két korabeli történelmi tanulmányt, amely nem a zsidó<br />
szerzőktől származott, de zsidó vonatkozásokat is tartalmazott. J. Thiel és F. Schams későbbiekben idézett<br />
26
Change language