DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

szerzett. Minden esetre azt látjuk, hogy Óbudáról Pestre települő zsidó nők némelyike már
rendelkezett a hászkála követelményeit kielégítő műveltséggel. 83
IV. ÓBUDA UTÁN. A PESTI KEZDET
1. A pesti környezet
1. 1. A pesti népességi és vallásetnikai viszonyok
Már a 19. század első felében a pesti életviszonyok élénken érdekelték a szakmai kutatókat
és a szépírókat. Dr. Anton (Antal) Jankovics úgy írta le az 1830-s évek városát, mint egy több
nemzetiségű települést, amelyre mégis a németség volt jellemző. 1 Jankovics leírásából
kiérződik a magyarság iránti vonzalma. Ha figyelembe vesszük a szerző antropológiai
tipológiáját, akkor a magyarokra leginkább a Naturmensch megjelölés illett. 2 A magyarok
akkortájt ugyan még kevesebben voltak Pesten, mint a németek, ám a szerző szerint ők voltak
ott „otthon.”
Ezzel szemben a zsidók Jankovich leírása alapján egy gyenge, idegen hajtásnak tűntek,
akik nem illetek sem a városhoz, sem annak politikai céljaihoz. 3 Ugyanis a zsidók makacsul
ragaszkodtak a régi szokásokhoz, nem szerettek dolgozni, nem vitték túlzásba a tisztálkodást,
nem ügyeltek az egészséges táplálkozásra, de meg arra sem voltak hajlandók, hogy a
közösségi tagok életeseményeit rendesen anyakönyvezzék. 4 Külsőleg a zsidók egymáshoz
hasonlítottak, és semmiben sem tértek el más országok zsidó lakosságától, vagyis a rokoni
szálak egymáshoz fűzték őket, nem pedig a Magyarországhoz. Nem is csoda, tehát, hogy nem
élvezték ugyanazokat a jogokat, mint a város többi lakói. 5 Az igazsághoz tartozik
83
Többet a hászkála terjesztői sem követeltek egy nőtől, sőt kifejezetten korlátozták a nők továbbképzési
törekvéseit.
Erről: Hecht 2009. 29, Hrotkó Larissza 2009. 54-58
Az óbudai zsidó iskoláról beszámol egyébként Schams Ferenc is: „5 Klassen - 300 Zöglinge, beyderley
Geschlechts.”
Schams 1822. 645
1
Jankovich 1838. 120
Jankovich József a nádor orvosa volt: Bácskai Vera 1971. 53.
Schams Ferenc leírásából a pesti lakosság összetételéről:
„… keine Familie ihre einheimische Abstammung mehr bis in die dritte Generation hinaufführen kann, mit
einiger Ausnahme der Griechen und Raitzen, besonders der Juden, Ungern, Slowaken, Siebenbürger,
Österreicher, Böhmen, Mährer, Steyermärker, Tyroler, Italiener, Franzosen, Baiern, Schwaben, Sachsen,
Rheinländer, Schweizer, Lothrninger u. a. m. wandern unaufhörlich nach Pest …“. (Egy család sem vezetheti
vissza az itteni származását a harmadik generációig, kivéve néhány görögöt, rácot, különösen zsidót, magyarok,
szlovákok, erdélyiek, osztrákok, csehek, morvaiak, stájerországiak, tiroliak, olaszok, franciák, bajorok, svábok,
szászok, frankok, svájciak, lotaringiaiak és még sokan mások sietve vándorolnak Pest felé...)
Schams 1821. 109
2
Uo. 113 és 113-120.
3
Uo. 121-122
4
Uo. 97
Schams Ferenc leírásából úgy tűnik, mintha a zsidók nomádszerűen rajzottak volna különböző világrégiókban.
95