DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

temető feloszlatásakor, exhumálták, és a Kerepesi úti zsidó temetőben temették újra a 21.
szakasz 1. számú sírjában. 16
Vajon írtak-e volna valaha is ilyen sokat egy zsidó feleségről és anyáról, ha nem egy
nagynevű zsidó vállalkozó és a közösség prominens tagjának kitéréséről lett volna szó? Más
körülmények között bizonyára sohase tudtuk volna meg Frommet Hirschl-Ullmann életének
részleteit. Ám az itt idézett leírásban is csak olyan vonások dominálnak, amelyek egy férfi
történetírónak tűntek fontosak: a hűség, az alázat és az alkalmazkodás, vagyis az
alárendelődés készsége. Ilyennek látta Mandl Bernát az ideális zsidó nőt, és ezt magatartási
mintának szánta a következő generáció női tagjai számára.
Ullmann nemesítéséről szóló jelentés, egyébként, a Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1825.
december 11-i vasárnapi számában ekképpen jelent meg: 17 „S. k. k. Majestät haben den
Bürger und Grosshändler zu Pesth Moritz Johann Ullmann, in gnädiger Rücksicht seiner in
verschiedenen Gelegenheiten um den Staat und das allerhöchste Aerarium erworbenen
Verdienste, nebst seiner Nachkommenschaft in den Adelsstand des Königreichs Ungarns
allergnädigst zu erheben geruhet.“
A jelentés, tehát, elsősorban Ullmann Móric államért és a legmagasabb (vagyis császári)
kincstárért tett érdemeit méltatta. A kitérés után Ullmann nagyszabású reformprojektek
megvalósításában vett részt: a Kereskedelmi Bank egyik alapítója és a Vasúti Igazgatóság
tagja volt. 18
1830-ban Ullmannak még volt egy ügye a zsidó közösséggel, amelyet egy bizonyos Leon
Rad meghatalmazottján keresztül bonyolított le. A magyar állam ügyeibe lelkesen invesztáló
Ullmann ugyanis egy kérvényt nyujtott be azon költségeinek visszatérítésére, ami egykor a
helyi izraelita kórház renoválása és átalakítása során keletkezett (jegyzőkönyv: 88).
1. 3. A zsidó kereskedők kitérései
Az 1800-as évek nem voltak mentesek a külső társadalom zsidóellenes megnyilvánulásaitól,
amit a levéltári iratok is igazolnak. A Zsidó Levéltár 86. 62. számú irata megőrizte az 1814.
április 26-i rendeletet a zsidók Budai kilakoltatásáról. A pesti céhek képviselőinek 1817.
16 Egyenlőség 1921. 11
17 Vereinigte 1825 (99) 1607
18 Bibliográfia/III. 1964: 10 693, 12 400, 13 596, 13 605. számú bejegyzés, 427, 494, 540.
Beszéd a Magyar Kereskedelmi Bank részvényeseinek közgy. 1842-ben: p. 427
Nemzeti Újság vagyis Hazai s Külföldi Tud. 1837 (1) 393-394, (2) 33-34, 42-43 a Lánchíd építése kapcsán:
Vodjáner Sámuel és Ullmann Móric rt. alapítási tervezete.
Miklós Imre, Történetírás 1937, pp. 63-84, 179-192 (a Pest város és a középponti vasúttársaság harcáról).
Jelenkor 1838, p. 113: „(…) az Ullmann M. által indítványozott ’s építendő Buda-Győr és Pest-Pozsony közti
vasútra szükséges előmunkálatokat azonnal megkezdi.”
204