DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

I. BEVEZETŐ
1. Nőkutatás és a kulturális antopológiai reflexió
1. 1. Jelen kutatás területéről, céljáról, tárgyáról és módszeréről
Jelen kutatás helye a magyarországi zsidó vallásetnikai kultúratudomány, célja a
magyarországi zsidó nőtörténet megírásának elősegítése. Munkamódszerem támaszkodik az
induktív kulturális antropológiai reflexióra, amelyet három főbb elem jellemez: (1) egy
konkrét embercsoport egyéneinek (2) tipikus életszituációban történő megfigyelése és (3)
közvetlen leírása.
Egy embercsoport komplex megfigyelése, és a megfigyelő egyéni – jelen esetben
feminista - reflexiójának leírása a kultúrakutatás lényege. A leírás akkor hiteles, ha az embert
sajátos egzisztenciális helyzetében ragadjuk meg. Ebből a megfontolásból fordultam a
letelepedés eseményéhez, amellyel Pesten – mint előtte világszerte számtalanszor – egy új
zsidó egzisztenciaforma jött létre. A társadalmi nemiség szempontjából ebben az
életformában a férfiak voltak főlényben. A férfitársadalom felszíne alatt felfedett női réteg
ugyan távol sem volt homogén, de a női nem társadalmi megítélésére visszavezethető
marginális helyzet minden nőre volt jellemző.
Nőkkel szembeni diszkrimináció, amelynek nyílt és/vagy rejtett formái fennállnak ma is,
szükségesnek mutatja „a feminista álláspont, mint feminista álláspont” megfogalmazását és
fenntartását jelen dolgozatban is. 1 A megfogalmazásnak e feminista aspektusa magába
foglalja, hogy a feminista szerzőnő nemcsak a nyíltan nőellenes elméleteket cáfolja meg, de
feltárja a különböző tudományos területek férfiközpontú gondolkodási mintáit. 2 A vallás
ugyan az egész emberiség kultúrájának elválaszthatatlan része, ám a szembetűnő
androgénizmus éppen a vallástudományra jellemző.
A feminista filozófia létigényéről szóló tanulmányában Hell Judit a nők vallásban betöltött
szerepének kritikáját a zsidó közösség példájával kezdi. A Tenáchi női portrék ellenére Hell
megállapítja, hogy a zsidó társadalom is a nőket csupán másodrangú teremtményként kezelte. 3
A vallási szabályok megkövetelték a nemek mesterséges elválasztását, a férfiak elitizmusa a
nők teljes körű alárendeltségéhez vezetett, amelyről a származási rend (és a névadási szokás)
is tanúskódik. 4
1
Hell Judit 2006. 7
2
Uo.
3
Tenáchi példákról még: „Az irodalom-, művészet- és kultúrakritika/elmélet és a társadalmi nem összefüggéseit
vizsgáló, magyar nyelvű szakirodalom válogatott bibliógráfiájában.” A névsorban Séllei Nóra megemlítette jelen
dolgozat szerzőnőjének egyik legelső feminista munkáját Hágár bibliai alakjáról. Séllei Nóra 315.
6