You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2. 3. Budapesti Negyed<br />
A Budapest Főváros Levéltárának hivatalos lapja több ízben adott helyet a budapesti (és<br />
magyarországi) zsidóságot kutató szerzők munkáinak. Emlékezetes még a Budapesti Negyed<br />
1995. évi 8. tematikus száma, amelyben Bácskai Vera fentebb már idézett korszakváltó<br />
tanulmánya jelent meg. 135 Dolgozatom kerete nem teszi lehetővé, hogy minden munkát<br />
részletesen bemutassam, de megemlítem még Komárik Dénes a Dohány utcai zsinagóga<br />
építéséről írt munkáját 136 és Csorba László Jákob háza, Izrael sátra című írását, amely<br />
ugyanabban a számban látott napvilágot. 137<br />
2008 tavaszán és nyarán megjelent a Budapesti Negyed Emancipáció I. illetve<br />
Emancipáció II. tematikus (59-60.) száma. Prepuk Anikó 2008. évi tanulmányát az<br />
Emancipáció II. című számból már idéztem. Az Emancipáció I. címet viselő kötetből<br />
hivatkozok még Kőbányai Jánosnak a magyar értelmiség reformkori kialakulásáról írt<br />
tanulmányára, és kissé részletesebben állok meg Kiss Endre Civilizáció, emancipáció,<br />
liberalizáció című munkájánál. 138<br />
Kőbányai János szerint a 18. században a belső zsidó társadalom rendelkezett ugyan saját<br />
értelmiségi réteggel, de az még nem volt politikus, hanem „szórakoztatni és informálni akart<br />
egy kulturális infrastruktúra részeként.” A zsidó irodalmi tevékenység nyelve ekkortájt német<br />
volt. Sőt még a második nemzedék is németül írt, de már a magyarosodás útjára lépett. 139 Ez a<br />
megállapítás visszhangra talál abban az állításomban, mely szerint a pesti zsidóság<br />
magyarosodását a német nyelvi kulturális integráció előzte meg. 140 Ugyanitt a szerző így<br />
fejtette ki véleményét a magyarosodás zsidó motivációjáról: „A magyarosodás igazi oka és<br />
tétje ugyanis a zsidóság emancipációért folytatott küzdelem volt.”<br />
Kiss Endre társadalomfilozófusként folytatta az emancipáció témáját, amelyet – amint a<br />
zsidó emancipációt is – „a társadalmi változás jelenségébe beágyazottan” vizsgált. 141 A<br />
tanulmány alapját a zsidó emancipáció ontológiájáról való gondolkodás képezte. Az<br />
emancipáció egy egész társadalmat, de egyénként minden embert is érint, akik kölcsönösen<br />
135<br />
III. évf. 2. szám, 1995. nyár: Zsidó Budapesten, szerk. Kovács András<br />
136<br />
Budapesti Negyed 1995. (8) 21-40<br />
137<br />
Uo. 41-56.<br />
Csorba Lászlótól idéznék egy mondatot, amely a 44. oldalon található meg: „Az <strong>Or</strong>czy ház külön regény a<br />
magyar főváros történetében”. A mondat rövid, de hogy mennyire találó, azok tudják igazán, akik ezt a regényes<br />
történetet kutatták.<br />
138<br />
Budapesti Negyed 2008 (59). 5-22, 63-82<br />
139<br />
Kőbányai 2008. 12<br />
140<br />
Uo. 10-11<br />
36
Change language