You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
jiddis kutatók szívesen foglalkoztak a nyelv sajátos, a német normanyelvtől eltérő fonetikai<br />
jelenségeivel. 25<br />
1. 3. A zsidók pesti jelenlétének írásos emlékei<br />
A pesti jiddis hivatali formája egy olyan hivatali nyelv, amelynek szubsztrátumát (itt: nyelvi<br />
alapját) a jiddis diglosszia képezte ugyan, de amelyre a pesti német nyelvjárás és a budai jogi<br />
nyelv is erős hatást gyakoroltak. 26<br />
A jiddis iratok, és a német nyelvű zsidó levelezés is bizonyítják Hutterer hipotézisét a<br />
kölcsönös nyelvi hatásokról és az egyéni fejlődési utakról. Főleg a szókincs nyújtja a pesti<br />
hivatali jiddis ősi forrásokból való kacskaringós kialakulásának példáit. Így, például, a családi<br />
állapot rovatában, az 1827-es adóösszeírásban (conscripcióban) lépten-nyomon találkozunk a<br />
witib szóval, amely mint Witwe (azaz: özvegy) értendő. A witib alak Witwe szó egyik<br />
mellékformája. Az utóbbi forma az ahd. (althochdeutsch) wituwa-ból (vö. mhd. witewe, a latin<br />
vidua, illetve az orosz vdova alakokat) fejlődött ki. 27 Német nyelvű iratokban, sőt az 1826-as<br />
zsidó összeírásban sem találtunk witib alakot, amelyet valamelyik írnok saját nyelvi<br />
környezetéből hozhatott be 1827-ben Pestre, meggazdagítva ez által a pesti jiddis szókincsét.<br />
A nyelvi sajátosságokon túl, a vizsgált iratok azt is bizonyítják, hogy a zsidók akkor<br />
telepedtek le Pesten, amikor a város egy németes településből gyors léptékkel egy<br />
metropolissá kezdett átalakulni, és ennek az átalakulásnak a zsidók tevékeny elemei lettek.<br />
Különböző magyar településekről és a világ más pontjairól Pestre érkezett zsidók egy<br />
sajátos népcsoportot alkottak. Az a tény, hogy az iratok tanúsága szerint a helyi zsidók mindig<br />
is pestieknek (vagy ittenieknek, illetve hazainak) nevezték magukat, bizonyítja a zsidók pesti<br />
társadalomba való integrálásának készségét. A zsidó jelenlét már a 18. század végén volt<br />
érezhető a városban. A zsidók pesti letelepedése befolyásolta a pesti hatóság hivatalos<br />
levelezésének helyzetét is. A Városi Tanácsnak el kellett sajátítania bizonyos speciális zsidó<br />
fogalmakat, és gondoskodnia kellett, többek között, a héber fordítokról. 28 A zsidó közösség<br />
hivatalos iratforgalma mutatja, hogy a zsidó lakósságnak is alkalmazkodnia kellett a<br />
25<br />
Feltétlenül meg kell említeni még Kovács Livia dolgozatát a jiddis nyelv másodlagos diftongizációjáról, amely<br />
ugyancsak az 1947-es Évkönyvben jelent meg.<br />
26<br />
A budai hivatali (jogi) nyelv hatásáról: Bassola 1985. 9, 12<br />
27<br />
Paul 1959. 748<br />
28<br />
Hogy ilyen fordítók segítették a Tanács munkáját, bizonyítja például egy 1826. dezember 22-én kelt házassági<br />
levél, amelyen látható Johannes Nep. Albert (szent Nepomukról elnevezett Albert) aláírása, aki akkoriban<br />
Professor Ling. Hebr. et studii Bibl. Vet. Test. Revisor Libror Hebr. volt.<br />
Házassági levél PIH-II-B-2-a (Zsidó levéltár)<br />
Simon Feuchtmann „Notar und Übersetzer (Translator) bei Magistrat”, de a pesti zsidóság közjegyzője is volt a<br />
809. sz. irat szerint – BFL, Vegyes ügyek. IV 1202 pp/XV.20.<br />
45
Change language