Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1847. április 17-én Teréz nevű zsidó gyermeket kereszteltek meg. A gyermek apja Meixner<br />
György napszámos november utolsó napján halt meg. Anyja Simon Anna volt, akiről ezen<br />
kívül semmi mást nem tudunk. A keresztszülői teendőket Kaminszky Jozsef, ugyancsak<br />
napszámos vállalta fel, aki a gyermek apjának kollégája lehetett.<br />
Tabán (A67) 1851 augusztusában: Rudolphus, infant israeliens exporitus. Kreiter Rudolf<br />
és Rippel Elisabeth az örökbefogadó szülők romai-katolikusok (a 19. számú bejegyzés<br />
szerint). A következő szomorú bejegyzés az 1848. év zűrzavarában keletkezett: Budavár<br />
(A54). 1848. március 20: Teréz Mária Jozefa 10 éves zsidó leány. Atyja: Ehrenruss Isaác –<br />
volt zsidó kocsmáros Krakkóban, anyja nevét nem tudhatni.<br />
A zsidó közösségi jegyzőkönyvben találunk bejegyzést arról, hogy az árvákat, vagy a talál<br />
gyermekeket a zsidó közösség közösen látta el. 37 Úgy látszik, hogy a fentiekben felsorolt<br />
gyermekek valamiért nem kerültek a zsidó közösség közelébe, amely így elveszítette őket.<br />
Egyébként 1800. március 18-án jelent meg a Helytartótanács 6320. számú rendelete, amely<br />
előírta, hogy „az elhagyott és kitett ún. „státus-gyermekeket” az uralkodó vallásban kell<br />
nevelni tekintet nélkül a befogadó, vagy az örökbefogadó vallására.” 38<br />
A szülői erőszak eredménye az alábbi beírás, amely azt is bizonyítja, hogy a zsidók<br />
kitérésének szertartását néha drámai vonásokkal látták el.<br />
Tabán (A 67) 1848 decemberében megkeresztelkedett 50 éves Terichtmann Jakab<br />
(Lovasberény) és 10 éves József fia. „Ugyanazon a napon felvették az Újtestamentum igét” -<br />
áll a keresztelői anyakönyvben. Előfordulhatott, hogy a neophiták a szentleckét is felolvasták,<br />
mintegy jelezve, hogy a régi hitűket (Ószövetséget) elhagyták (a keresztelői anyakönyv 25.<br />
számú bejegyzése szerint).<br />
Egyes esetekben megfigyelhettük, hogy a kikeresztelkedés nem a lakóhely szerinti<br />
templomban történt. Lehet, hogy a zsidók a divatosabb templomokat keresték fel, de az is<br />
előfordulhat, hogy nem minden templom vállalta a szertartást, vagy a kitért személy kerülte a<br />
nyilvánosságot (mint például Ullmann Móric esetén).<br />
1. 7. A 19. század 30-40-es éveinek kitérései különös tekintettel az 1848. évi<br />
szabadságharc zsidó reflexiójára<br />
Az 1830-40-es évek kitéréseibe beleszólt a magyar társadalmat emancipáló és nemzeti alapon<br />
integráló (magyarosító) folyamatok zsidó értelmezése. 39 A magyarsághoz vonzódó zsidó<br />
37 Jegyzőkönyv (Protokoll) 1831. 134. oldal<br />
38 Balogh Margit - Gergely 1993. 27<br />
39 Zsoldos 1998. Bevezetés: 7kk.<br />
216
Change language