DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Or-Zse

hogy Weiss még sokáig nem tudott elszakadni a zsidóságról, és talán valóban csak a mély
személyes kiábrándulás miatt fogadta el ezt a megoldási opciót.
A budapesti levéltárban talált korabeli dokumentumok a felnőttek kikeresztelkedésének
két alapvető okára utalnak. Az első a társadalmi és a gazdasági érvényesülés, a másik a
párkapcsolat, illetve családalapítás következménye. Csupa alapvető emberi szükségletről volt
szó. A nők és a gyermekek azonban legtöbbször nem saját szükségleteket elégítették ki ezzel
a lépéssel, hanem a házastársakhoz, illetve a szülőkhöz igazódtak. Nem bizonyított, de
elképzelhető hogy a ritka önálló kikeresztelkedési esetben a nőket – a párkapcsolat
megvalósításán kívül – az emancipálódás igénye indította. A nők ugyan egyértelműen
nagyobb mértékben függtek a szűkebb és tágabb zsidó családtól, de talán nem véletlen, hogy
a női önálló kikeresztelkedések száma éppen az 1848-s események táján ugrott meg.
1. 2. A kikeresztelkedés, mint a zsidó férfiak társadalmi felemelkedésének útja.
A nemesítés.
A 18. században a társadalmi összeolvasztást szem előtt tartó uralkodói politika a keresztény
egyházak térítő tevékenységére támaszkodott. Példaként megemlítem a királyi Neophitarendelet
Zsidó Levéltárban őrzött hirdetményét, amelyet Johann Maria Siegler titkár látott el
aláírással és pecséttel. Az 5857/2-962. számú, 1780. évi irat Lembergben jelent meg - Lwowie
dnia 30-go Wrzesnia Roku 1780 - német és lengyel nyelven. A hirdetmény az őspolgári
jogokat és a különféle kedvezményeket ígérte azoknak, akik a keresztény hitre térnek át.
Többek között a keresztény inas alkalmazását is engedélyezték, ami több szakmai területen
szükséges is volt a sikeres iparűzéshez. Előfordult, hogy a kikeresztelkedés a nemesi rendbe
való felvétellel párosult.
„A közhiedelemmel ellentétben a nemesítés e korban nem vonta magával szükségszerűen
az üzleti tevékenység megszüntetését, sőt számos esetben – különösen a nemességszerző
nemzedéknél – a nagyobb szabású kereskedelem, egyes esetekben a vállalkozói tevékenység
fontos emeltyűjévé vált.” 9
A zsidó férfiak kikeresztelkedését Bácskai Vera két nagykereskedő, illetve bankár -
Ullmann Mór és Wodianer Mór - nemesítésének történetével szemlélteti. 10 Ullmann Mór
(Moritz), eredeti néven Ulman Mózes (néhány iratban az -n felett látható egy vonal, amely a
mással hangzó kettőzését jelentette, de az 1820-as években a névírás formája még nem
stabilizálódott) keresztelői okmányai sajnos nem álltak rendelkezésemre. A budapesti
9 Bácskai Vera 1989. 111
10 Uo. 140-170.
201