A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
115<br />
ját a környezet szellemi és társadalmi szükségletei többé-kevésbbé<br />
meghatározzák; kutatási stílusának szellemét a faj, a nemzeti hagyományok,<br />
a sajátszerű népi elmejárás, az egymást felváltó nemzedékek<br />
tipikus és hagyományszerű <strong>lelki</strong>sége színezi. A <strong>tudományos</strong><br />
<strong>gondolkodás</strong>, sokszor a kutató tudtán kívül, tudományonkívüli tényezőktől<br />
is kap indítékokat, pioblémákat, <strong>lelki</strong> feszítőerőket.<br />
A nemzetfölöttiség nem minden tudományág kutatója számára<br />
azonos jelentésű. Azok, akik a tudomány nemzetfölöttiségét hangsúlyozzák,<br />
rendszerint az igazságnak helytől és időtől való függetlenségére<br />
gondolnak, a racionális ismeretek természete lebeg szemük<br />
előtt, amint ez a logikában és a matematikában megnyilatkozik.<br />
Ezek vonala tovább húzható ki a természettudományok területére is,<br />
mert a természetnek oksági és szerkezeti törvényei mindenütt változatlanul<br />
ugyanazok. Azonban a tudománynak még ezeken az exakt<br />
területein is a <strong>tudós</strong>ok <strong>gondolkodás</strong>módja a <strong>lelki</strong> aktusok szempontjából<br />
többé-kevésbbé különböző: más árnyalatú a francia, az angol,<br />
á német és az olasz elmejárás, <strong>lelki</strong> alkat, felfedezési mód, noha a felfedezett<br />
igaz tételek, mint a <strong>gondolkodás</strong>nak tartalmi eredményei<br />
ugyanazok.<br />
Sokkal bonyolultabb a kérdés a szellemi tudományok területén:<br />
itt a kutatónak <strong>lelki</strong> <strong>alkata</strong>, nemzeti érzülete, értékelő álláspontja<br />
sokszor többé-kevésbbé belenyúl a gondolt tételek tartalmába is,<br />
mert ez nem evidensen átlátható és igazolható ismeretet képvisel.<br />
A szellemi tudományok birodalmában kutató <strong>tudós</strong> ugyanis a szellem<br />
termékeit rendszerint történeti szempontból is vizsgálja, mert a<br />
szellem mindig történetileg fejlődik és alkotásainak megértése a vallási,<br />
erkölcsi, társadalmi, politikai, művészeti és gazdasági életnek<br />
nem mindenkitől egyformán, merőben objektív módon formulázható<br />
racionális összefüggések vagy a tapasztalatban igazolható törvények<br />
megállapításában rejlik, hanem bizonyos fokig értékkategóriák alapján,<br />
amelyek hátterében, a kutató tudta nélkül, önkéntelenül meghúzódik<br />
az érzület, a lélek irracionális érzése, a személyes felfogásmód<br />
szubjektivitása. Így az egyik nemzet történetkutató fia a maga<br />
népének múltját mindig más árnyalatban «érti meg», nemzetének történeti<br />
önismeretét másképpen alakítja ki, politikai és kulturális<br />
hőseit más megvilágításban és értékhangsúllyal látja, mint annak a<br />
nemzetnek fia, amely az előbbivel mindig állandó harcban viaskodott<br />
s az előbbinek hódító vágyával mindig szemben állott. A különböző<br />
nemzetek érdekei és hagyományai tehát, a kutatók lelkén keresztülszűrődve,<br />
a szellemi-történeti tudományokat különféleképp színezik,
Change language