A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
22<br />
tatásából, melyben voltakép nyoma sincs a haszonnal való törődésnek.<br />
S maga ez az öncélú tevékenység mégis fokozza és fejleszti az<br />
életet s neki a legnagyobb hasznot hajtja.<br />
3. A biológiai fejlődés nagy nyomozója, a gyakorlati angol elmejárás<br />
tipikus képviselője, HERBERT SPENCER mondja: «A Tudomány<br />
van az Életért s nem az Blet a Tudományért» (Science is for Life,<br />
not Life for Science). Más szóval: azért gondolkodunk, hogy éljünk<br />
s nem azért élünk, hogy gondolkodjunk. Ha ez a felfogás hatotta<br />
volna át a tudomány hőseit, alig emelkedett volna a tudomány a<br />
puszta életfenntartás gyakorlati-technikai ismeretei fölé. Az embernek<br />
erkölcsi értéktudata azonban kötelességének ismeri az igazság<br />
kultuszát, akár hajt hasznot, akár nem. Az igazság, mint ilyen,<br />
megismerésére való törekvésnek föltétlen erkölcsi kötelessége mindig<br />
áthatotta éppen a <strong>gondolkodás</strong> héroszait: sokan közülük inkább<br />
martirhalált haltak, semhogy az igazság önzetlen megismeréséről s<br />
ennek bátor megvallásáról lemondtak volna.<br />
A <strong>tudományos</strong> <strong>gondolkodás</strong>nak ezt az eszményi indítékát, az<br />
igazság és az erkölcsi érték mély összefüggésének a puszta életértéket<br />
messze túlhaladó gondolatát, már az önzetlen tudomány fogalmát megteremtő<br />
görögség szellemi égboltjának két hatalmas fényű állócsillaga:<br />
PLATON és ARISTOTELES felénk sugározza. ARISTOTELES erkölcsi<br />
idealizmusa két és félezer évnek történeti távlatából ezt köti lelkünkre:<br />
«Egész ismerőképességünk az igazság szolgálatában áll, viszont az<br />
akarat és a belátás is szolgálatában áll az igazságnak, amely szerint<br />
az igazi akarat magát meghatározza. így nézve a dolgot, az igazság<br />
mindkét szellemi erőnk célja s mindkettő erőssége abban rejlik, ami<br />
által az igazságot eléri». Az embernek az antik gondolkodó szerint<br />
az állattól megkülönböztető jellegzetes vonása eszes volta; tehát<br />
az ész tevékenységében, az igazság kutatásában, vagyis a tudományban<br />
rejlik ARISTOTELES szemében az embernek, mint eszes lénynek,<br />
sajátszerű tökéletessége és boldogsága. Egyéb javai az életnek:<br />
egészség, szépség, gazdagság, barátság, csak bevezetők ehhez, mint<br />
az inszcenirozás a tragédiához. Hogy az észnek tevékenysége, az<br />
igazság kutatása ne ütközzék akadályba, hanem minél szabadabban<br />
bontakozhassék ki: ez az élet legfőbb feladata. A csupán érzéki,<br />
állati, banauzikus élettel szemben a különben máskor szárazan fejtegető<br />
ARISTOTELES egész himnuszt zeng a bios theorétikos-ról, a<br />
tisztán szemlélődésnek, az igazság önzetlen kutatásának szentelt<br />
életről, amely «legközelebb áll az isteni élethez.» Ε szerint a tudomá-
Change language