A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

280
nélkül tanul s szerez meg természetes képességei alapján, csak akkor
tudja értékesíteni, ha még ehhez nagyon sok egyebet tanul, aminek
megszerzése több fáradságot okoz neki, mint más egyéb. Lessing
mondja, hogy a tehetség lényegében akarat és munka, s én nagyon is
hajlok arra, hogy ehhez hozzájáruljak.» (Eigene biographische Aufzeichnungen.
Hersg. λ. Κ. Esselborn. 1926.) Hasonló kijelentést
tesz a maga élményei alapján CURIE asszony, aki hihetetlenül nagy
számú türelmes kísérlet után fedezi fel férjével a rádiumot: «Az élet
egyikünk számára sem. könnyű. De nincs semmi baj, ha az embernek
van kitartása és főkép önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek
vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron is el kell érnünk.»
(Eve Curie: Madame Curie. 1938. 160. 1.)
A nagy orosz kutató, PAVLOV, hallgatói számára megható végrendeletet
hagyott hátra, amelyben a tudományos kutatás normáit
jellemezve, élükre a türelmes akaratot állítja: «Mi az, amit hazám
fiatalságának ajánlhatok, amely magát a tudománynak szenteli?
Mindenekelőtt – állhatatosságot. A sikeres tudományos munkának
erről a nagyon fontos föltételéről sohasem tudok szólni meghatottság
nélkül. Állhatatosság, állhatatosság és megint állhatatosság..
Tudományos munkásságtok legelején gyakoroljátok magatokat az
ismeretek szerzése közben a tántoríthatatlan akarásban. Gyakoroljátok
magatokat a türelemben. Szokjatok hozzá a nehéz munkához,
amelyet a tudományos kutatás megkövetel. Figyeljétek meg, hasonlítsátok
össze a gyűjtött tényeket. A madár szárnya sohasem lenne
oly tökéletes a levegő ellenállásának segítsége nélkül. A tények a
tudós levegője, amely nélkül sohasem tudna repülni. De ne maradjatok
a tények felületén, ne alakuljatok át a tények múzeumi őrévé.
Iparkodjatok behatolni eredetük titkába. Állhatatosan keressétek
a törvényeket, amelyek őket kormányozzák. – A második tulajdonság
a szerénység. Sohase higyjétek, hogy már mindent tudtok. S bármily
nagy tiszteletet vívtok is ki, mindig legyen bátorságtok így
szólni magatokhoz: tudatlan vagyok. Sohase legyetek büszkék. Ez
makaccsá tesz, amikor engedékenynek kell lenni; ez visszautasíttat
veletek hasznos tanácsokat s baráti támogatást; ez megakadályoz
a világ objektív nézésében. A harmadik dolog – a szenvedély. Jusson
eszetekbe, hogy a tudomány az ember egész életét igénybe veszi.
És ha éppen két életetek lenne, az is kevés lenne. A tudomány az
embertől nagy lelki erősséget és mély szenvedélyt követel. Legyetek
szenvedélyesek munkátokban és kutatásaitokban.» (FROLOV V. P.:
Pavlov and his school. 1937.)