A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
301<br />
túlkeveset gondolkodjék akkor, amikor egy kis önálló <strong>gondolkodás</strong>sal<br />
sikeresen tudna eligazodni, amint másfelől meg az is baj, ha<br />
valaki túlsokat gondolkodik, amikor kevesebb, de élesebb <strong>gondolkodás</strong>sal<br />
helyes eredményt érne el s jobban közelednék a probléma<br />
megoldásához. Új helyzetekhez a <strong>gondolkodás</strong>nak rugalmasan kell<br />
alkalmazkodnia, le kell győznie a szokványos irányok befolyását s<br />
fogékonynak kell maradnia az új szempontok iránt. Ez nemcsak az<br />
elméleti, hanem a gyakorlati célú kutatásokra is érvényes: a technika<br />
is annak köszöni szédítő haladását, hogy eltávolítja útjából a<br />
megszokott <strong>gondolkodás</strong>i irányokat. Ezt pedig az elméleti kutatás<br />
teszi számára elsősorban lehetővé, amely a tényeket új szempontokból<br />
látja, kiegészíti és átszervezi. A teória így új technikához vezet<br />
s a gyakorlatot megtermékenyíti. Olyan alkalmazások, amelyekről<br />
az emberiség sohasem álmodott, az emberi szellemnek az elméleti<br />
<strong>gondolkodás</strong> nyomán támadt új termékei.<br />
A puszta tanultság s a reprodukáló emlékezet, másfelől az<br />
önálló <strong>gondolkodás</strong> viszonyát klasszikusan jellemzi már SZÉCHENYI<br />
döblingi magányában így elmélkedve: «Az ember <strong>lelki</strong> felsőbbségét<br />
nem az határozza el, hogy mennyi tudományt vertek a fejébe, hanem,<br />
hogy tisztán tud-e gondolkozni. Előre inkább meg tud mondani valamit<br />
az, aki talán olvasni sem tud, de gyakorlott gondolkozó, – akinek<br />
pedig egész könyvtár van a fejében, de mélyebben gondolkozásra<br />
sohasem erőltette meg kissé magát, az olyan már a legközelebbi<br />
nap tudható eseményét sem tudja kieszelni. Ezért igen sok «<strong>tudós</strong>»<br />
szamár van a világon s igen sok tanulatlan kitűnő okosságán kell<br />
bámulnunk. Az előbbi fajta mindig csak tanult, de gondolkozásra<br />
kedve, szüksége vagy éppen engedelme nem volt; a másikat ellenben,<br />
ha még tán olvasni sem tanult is, vagy körülményei kényszerítették<br />
úgyszólván meg nem szűnő gondolkozásra és észre ve vésre,<br />
vagy lelkülete szerint kész lett volna inkább nem enni, semhogy<br />
eltűrhette volna, hogy más gondolkozzék helyette.» (Önismeret. 1875.<br />
116. 1.).<br />
6. Sokszor a jó emlékezet a <strong>tudományos</strong> életben úgy tűnik fel,<br />
mint az értelemnek egy értékű pótléka. A könnyen bevéső s épp ily<br />
könnyen fölidéző, szavakész emlékezet igen gyakran a kiváló értelem<br />
benyomását kelti. Ez bizonyos mértékig, mint MEUMANN kifejti<br />
(i. m. 133), érthető is, mert az emlékezetnek számos sajátsága látszólag<br />
ugyanazt hozhatja létre, amit különben az intelligencia. Aki a<br />
tartalmakat könnyen idézi fel, az a fölvetett kérdésekre könnyen is
Change language