A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
216<br />
erkölcs és jog, amely az észből folyik, s így minden népnél és minden<br />
korban azonos; minthogy ez a történet folyamán eltorzult, ki kell<br />
desztillálni a meglevő vallásokból, erkölcsi és jogrendszerekből azt,<br />
amit az emberiség az ész alapján mindig és mindenütt érvényesnek<br />
ismert el. A felvilágosodást kor fiában minden szellemi-történeti<br />
probléma csak az észszerűség jegyében tud megfoganni.<br />
A XIX. század elejének, a romantika korszakának, problémalátása<br />
megint meglepően homogén, csakhogy ellenkező előjellel:<br />
mindenben, még a természet világában is, egyszerre történeti problémát<br />
lát, mindenre nem az észszerűség, hanem a fejlődés történeti<br />
kategóriáját alkalmazza. A XIX. század eleje a racionalista XVIII.<br />
századdal, mint saeculum philosophicum-mal szemben elég hirtelen<br />
saeculum historicum-má alakul át. Ezek a jelzők voltakép a problémalátás<br />
különbségét szimbolizálják. A francia forradalom, mint a merö<br />
racionalizmusnak kíméletlen alkalmazása és csődje után jól érthető,<br />
hogy az észszerűség kategóriája helyett az elmék Burópaszerte a<br />
történeti fejlődés kategóriájával közelednek a tárgyakhoz: a történeti<br />
romantika képviselőjének tipikus problématudata nem azt kérdezi,<br />
vajjon valaminek mi az általános észszerű szerkezete, hanem:<br />
vajjon hogyan lett in concreto azzá, aminek a jelenben látjuk? A század<br />
eleje elfordul a szisztematikus vizsgálattól, amely az ész magában<br />
bízó erejével minden problémakört szilárd fogalmi rendszerbe iparkodik<br />
önteni. Ehelyett mindent, ami az ember szellemi életére és<br />
kultúrájára vonatkozik, történetileg, genetikusan törekszik vizsgálni:<br />
a kor <strong>tudományos</strong> szelleme minden problémát lehetőleg historizál.<br />
Ezt a tipikus történeti problémafoganást szépen világítják meg a<br />
valamennyi szellemi tudományban úgyszólván egyszerre fellépő «történeti<br />
iskolák». SAVIGNY megalapítja a történeti jogi iskolát. A racionalista<br />
XVIII. század szemében a jog problémája így hangzott: hogyan<br />
lehet az észnek minden népre és korra egyformán érvényes jogrendszerét<br />
megállapítani? Az új történeti probléma-szemlélet a jogban is,<br />
éppúgy, mint a nyelvben és a szokásban, a tudattalan ösztönszerűséggel<br />
működő egyes népszellemek történeti fejleményét látja. S mi<br />
a probléma? A jogászok a törvényhozásban és joggyakorlatban csak<br />
azt keressék és fejlesszék tovább, ami a nép jogtudatában és életfelfogásában<br />
mái csíraként bennrejlik. GRIMM JAKAB a nyelvtudomány<br />
problémáit tolja át a történeti vizsgálat területére: megalapítja<br />
a nyelvtöriéneú iskolát, amely a nyelvet észszerűen megrendszabályozni<br />
iparkodó nyelvtan helyébe a nyelv történeti fejlődésének<br />
vizsgálatát állítja: a normatív grammatika helyébe a történeti nyelv-
Change language